eur:
392.8
usd:
366.22
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

Észak-Korea blokád alá vonta a keszongi különleges gazdasági övezetet

Blokád alá vonta a két Korea határán lévő, közösen létrehozott keszongi különleges gazdasági övezetet Észak-Korea - közölte szerda hajnalban Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. Erre nem sokkal azután került sor, hogy Phenjan bejelentette atomlétesítményeinek újjáépítését és újraindítását.

A minisztérium képviselője beszámolt arról, hogy dél-koreaiak nem léphettek be a keszongi ipari komplexumba, és az ott tartózkodó dél-koreaiak nem hagyhatták el azt. Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.

Előzőleg a szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik.

Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot.

A keszongi gazdasági övezet - amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre - észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára.

Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden reggel pedig azt jelentette be, hogy újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, amelyeket áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használ majd. Az ország atomenergia-ügynökségének szóvivője kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.

Az Egyesült Államok ismételten felszólította Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris ambícióival, és rendkívül riasztónak minősítette, hogy Phenjan újra akarja indítani plutóniumot előállító reaktorát.

John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem fogadja el Észak-Korea nukleáris hatalommá válását. Az amerikai diplomácia vezetője "provokatívnak, veszélyesnek és meggondolatlannak" nevezte a phenjani vezetés retorikáját és kijelentette, hogy a 2007-ben bezárt jongbjoni reaktor újraindításával Észak-Korea megsértené nemzetközi kötelezettségeit. Kerry hangsúlyozta, hogy Washington megvédi szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt.

A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium egyaránt értésre adta, hogy komolyan veszi az észak-koreai fenyegetéseket, annak ellenére is, hogy azokat eddig még sohasem váltották valóra.

A külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy Phenjan a nukleáris erőmű újraindításával megsérti nemzetközi kötelezettségeit. Felszólította Oroszországot és Kínát: vessék be befolyásukat annak érdekében, hogy Észak-Korea változtasson politikáján.

2010 májusában a mostanihoz hasonló feszültség jellemezte a két Korea kapcsolatait. Észak-Koreában akkor még a 2011 decemberében meghalt Kim Dzsong Il, a mostani vezető Kim Dzsong Un apja volt hatalmon. Phenjan akkoriban szintén hasonló lépéseket tett, így a többi között kiutasította Keszong ipari komplexumában dolgozó dél-koreai személyzetet.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×