Romney alapvetően azzal vádolta riválisát, hogy nem teljesítette a négy évvel ezelőtti választási ígéreteit, és hogy nem tudta beindítani az amerikai gazdaság növekedését, amire a saját állítása szerint ő - a magánszektorban szerzett tapasztalatai alapján - képes lenne.

Obama ezzel szemben az állította, hogy ellenfele ahhoz a republikánus gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely egyszer már pénzügyi válságba sodorta Amerikát, és hogy Romney gazdasági programja, beleértve a javasolt adóreformját, a gazdagokat preferálja a középosztállyal szemben.

Talán a legélesebb szóváltás az energetikáról alakult ki a két elnökjelölt között, mikor Barack Obama nem volt hajlandó elfogadni Mitt Romney érvét, amely szerint az elmúlt évben 14 százalékkal csökkent az olajkitermelés az állami területeken.

A bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében is éles vita alakult ki. Romney szerint a tragédia oka a kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt.

A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban "terrorcselekménynek" minősítette-e a történteket. A republikánus elnökjelölt csak akkor hagyott fel a kétkedéssel, amikor a moderátor, Cindy Crawley is megerősítette, hogy a "terrorcselekmény" kifejezés valóban elhangzott, ahogy azt az elnök állította.

A CNN jelentése szerint Barack Obama nyerte a második tévévitát. A televíziótársaság és az ORC közvélemény-kutató intézet közös villámfelmérése szerint az elnök 46:39 százalék arányban bizonyult jobbnak republikánus kihívójánál, Mitt Romneynál.