A megbeszélés-sorozat a G8-országok (az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország), valamint az EU vezetőinek munkavacsorájával kezdődött a Camp David-i elnöki pihenőhely főépületében, a Laurel Lodge-ban.

A találkozón a fő figyelem elsősorban a fejlett világ, ezen belül Európa problémáira, így a görög válságra és az euróövezet jövőjére irányul.

"Azt szeretnénk, ha Görögország az eurózónában maradna: Görögország családunk tagja és a tervünk része" - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót megelőzően Camp Davidben megrendezett sajtótájékoztatón.

"Arra számítunk, hogy Görögország tiszteletben tartja kötelezettségeit a pénzügyi hitel feltételeinek teljesítése terén" - hangsúlyozta a bizottság elnöke.

"Felszólítjuk a görög népet, hogy teljesítse vállalt kötelezettségeit, Mi pedig minden tőlünk telhetőt megteszünk az euróóövezet stabilitása érdekében" - jelentette ki ugyanezen a sajtóértekezleten Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, viszont nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni az eurózóbából való esetleges görög kilépéssel kapcsolatos forgatókönyvekkel kapcsolatban.

Hollande bemutatkozott

A G8-csúcsot megelőzően Francois Hollande francia elnök bemutatkozó látogatást tett a Fehér Házban Barack Obamánál. Az amerikai elnök a találkozó után kijelentette: a G8-tanácskozáson számba veszik majd azokat az eszközöket, amelyek segítségégével, a költségvetési szigorral párhuzamosan támogatni lehet az európai gazdaság növekedését.

"Hollande elnök és én egyetértünk abban, hogy ennek az ügynek a fontossága rendkívüli, nemcsak az európaiak, hanem a világgazdaság számára is" - mondta Obama. Az amerikai elnök szerint a G8-országok vezetői meg fogják vizsgálni, hogyan lehet megteremteni "az erős növekedési programmal párosuló pénzügyi konszolidációt".

Hollande hangsúlyozta: egyetértenek Obamával abban, hogy Görögországnak nem szabad elhagynia az euróövezetet. Mint arra a közös sajtótájékoztatójukon rámutatott, a francia elnök az Ovális Irodában lefolytatott tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a növekedésnek prioritást kell élveznie.

Hollande kijelentette Obamának, hogy a 3500 fős afganisztáni francia katonai kontingens idei kivonása "nem alku tárgya". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Párizs eleget tesz a NATO-tagságából és a francia-afgán együttműködési szerződésből eredő kötelezettségeinek az afgán fegyveres erők támogatása terén.

A francia államfő a csúcs megkezdése előtt Washingtonban találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel is, aki nemet mondott neki a nemzetközi átutalásokat terhelő Tobin-adó bevezetésével kapcsolatban.

Iránról is egyeztetnek

A munkavacsorával elkezdődött Camp David-i megbeszélés-sorozatukon a nyolcak egyeztetik álláspontjukat az iráni olajexport kiesésének ellensúlyozásával, valamint azzal kapcsolatban is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának és Németországnak a részvételével jövő szerdán Bagdadban megrendezendő tárgyalásokon milyen irányvonalat kövessenek az Iszlám Köztársasággal szemben az ország atomprogramjáról.

Szó lesz a nukleáris és stratégiai fegyverek előállításával kísérletező Észak-Koreáról, Szíriáról, ahol a belháború áldozatainak számát már tízezerre becsülik. A nyolcak külön foglalkoznak majd a közel-keleti és észak-afrikai változásokkal, valamint azzal is, hogy milyen eszközökkel lehetne támogatni Afganisztán gazdaságát 2014, vagyis a külföldi erők kivonulása után. Konkrét felajánlások ezzel kapcsolatban várhatóan a júliusi tokiói adományozói konferencián hangzanak majd el.

A G8 csoport tagjai egyeztetik álláspontjukat Mianmarral kapcsolatban is. Hillary Clinton külügyminiszter kedden kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok fel fogja oldani az ázsiai ország elleni a pénzügyi szolgáltatások és befektetések terén érvényben lévő szankciókat, ha Mianmar folytatja az elkezdett demokratikus reformokat.

A csúcsnak a világélelmezés biztonságával kapcsolatos tanácskozására meghívást kapott négy fekete-afrikai ország: Benin, Tanzánia, Ghána és Etiópia vezetője is. Barack Obama pénteken jelentette be Washingtonban, hogy az éhínség és az alultápláltság leküzdése érdekében új, a köz- és a magánszféra összefogásán alapuló partnerségi programot indítanak el, amelyhez magánvállalatok 3 milliárd dollárral járulnak hozzá a következő 10 évben.