A fukusimai atomerőmű katasztrófája sokkal súlyosabb, mint a csernobili reaktoré volt éppen 25 évvel ezelőtt - ezt Zsorez Medvegyev neves orosz radiobiológus nyilatkozta a Komszomolszkaja Pravda című orosz lapban. A tudós meglehetősen erős érvekkel támasztotta alá állítását, szerinte ugyanis az amerikai tervek alapján 40 éve épült erőmű sok szempontból nem felel meg a követelményeknek: egyebek között csekélyebb erősségű földrengésre számítva építették, mint amely 1923-ban romba döntötte Tokiót, a szökőár elleni védelem minimális volt - a vízszivattyúk a tengerparton, a tenger szintjén voltak -, s a fűtőelemeket nem szállították el, hanem a reaktorok felett tárolták.

A következményeket súlyosbítja, hogy Japánban igen nagy a népsűrűség: Csernobilban az erőmű munkásai számára épült Pripjaty városon kívül néhány falut és emellett mezőgazdasági területeket ért a szennyezés. Medvegyev szerint a japán kitelepítési övezet területe ma megfelel a csernobilinak, de ez sokkal több embert érint.

A nukleáris eseményeket rangsoroló INES-skálán április 12-én emelték a legmagasabb, hetes fokozatúra a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset minősítését. Ez azt jelenti, hogy a történteket az 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába tartozónak ismerték el a japán hatóságok.

Medvegyevnek, aki Csernobil hagyatéka című könyv szerzője némiképp ellentmond a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség szakértőinek a véleménye, akik szerint az atomerőműből szivárgó anyag radioaktivitásának a szintje nagyjából a tíz százaléka annak, mint amennyi 25 évvel ezelőtt a szabadba került a csernobili erőműből.

A lakosok megsegítése

Több mint egy hónappal a pusztító földrengés és szökőár után a fukusiami atomkatasztrófa még mindig aktuális. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a japán hatóságok azt tervezik: szigorítják a belépést az erőmű környékén kijelölt evakuálási zónába azért, hogy csökkentsék a lakosok kitettségét a sugárzásnak.

Az erőmű húsz kilométeres körzetében 70-80 ezer él - őket március 11-én evakuálták. Sokan semmit sem tudtak magukkal vinni, olyan hirtelen jött a parancs, hogy hátra kell hagyniuk otthonaikat. A kormány most nekik próbál segíteni azzal, hogy hacsak egy rövid látogatás erejéig is, de biztosítsa visszatérésüket házaikba, hogy elhozzák a legszükségesebb dolgaikat.

Az erőművet üzemeltető Tepco közben bejelentett: kompenzáció osztásába kezdett azok között, akiket evakuálni kellett az erőmű túlhevülése miatt. A társaság 12 ezer dollárt (több mint kétmillió forintot) ad átmeneti kompenzáció gyanánt az érintetteknek.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség valamelyest próbálja enyhíteni a riadalmat. Denis Flory, a bécsi székhelyű szervezet biztonságügyi vezetője szerint bár tovább szivárog a radioaktív anyag az erőműből, a szivárgás folyamatosan csökken. A Tepco elkezdte kiszivattyúzni a létesítmény kettes reaktorának gépterméből azt a mintegy tízezer tonna vizet, amely a szökőárban hatolt be oda és erősen radioaktívvá vált. Ezzel párhuzamosan továbbra is vízzel próbálják hűteni a reaktorokat, hogy megakadályozzák a hűtőelemek leolvadását.

A vállalat francia atommérnökök által kifejlesztett technológiával tervezi csökkenteni a sugárzást. A munkálatok egyik fontos része, hogy eltávolítsák a szennyezett (vagyis radioaktív) vízből a sót, így azt fel lehet használni a hűtésre. Ez a procedúra azonban több hónapot vesz igénybe.

Bizottság az ellenőrzésre

Mindeközben a japán kormány egy bizottságot állít fel, amely felügyeli a Tepco tevékenységét, és azt, hogy a vállalat erősítse részvételét a rekonstrukciós munkálatokban.

A tervek szerint a kormány és a vállalat közösen dönti el, milyen arányban osztozzanak a költségeken, amelyek becslések szerint elérik a több ezer milliárd jent.