Az Iránt figyelő elemzők azt találgatják, hogy meddig hajlandó elmenni a rendszert nem bíráló, de az elnökválasztási eredményt megkérdőjelező Mir Hoszein Muszavi. Különösen, hogy sokan nem csak jelöltjük győzelmét, hanem valójában a vallási-politikai rendszer végét akarják látni - mondta el az InfoRádiónak az egyik közösségi oldal közvetítésével egy teheráni orvos.

Azt követően, hogy a szombati tüntetések után bejárta a világot egy minden bizonnyal a tiltakozások idején lelőtt tizenéves lány fényképe, olyan pletykák terjedtek el az iráni fővárosban, hogy Muszavi fehérbe öltözve megjelenik a tüntetők között és ezzel jelzi: akár a mártíromságra is kész. Ezeket a híreket környezete később cáfolta.

Hétfőn azonban az ország legfőbb vallási vezetője, Hamenei ajatollah figyelmeztetésével nyíltan szembeszegülve a tiltakozások folytatására hívta fel híveit: "Tietek az ország, jogotok van a hazugságok és csalás ellen tiltakozni" - mondta. Kiállt Muszavi mellett Irán korábbi mérsékelt reformer elnöke, Mohammed Hatami is, aki hasonló nyilatkozatot adott ki.

A rendszer támaszát jelentő Forradalmi Gárda határozottan figyelmeztette a tüntetőket, hogy letöri a tiltakozó mozgalmat, amelyet "Irán-ellenes összeesküvésnek" nevezett. Hétfőn a választások tisztaságát felügyelni hivatott Õrök Tanácsa elismerte, hogy ötven körzetben több szavazatot adtak le, mint ahány választó volt, de ez a testület szerint nem volt döntő Mahmúd Ahmedinedzsád állítólagos győzelmében.

"A rendszer kizárja a csalás lehetőségét"

A pénteki imák idején Hamenei még azt mondta: a rendszer kizárja a csalás lehetőségét. Maga a konzervatív tábor sem egységes, Rafszandzsani volt elnök például Muszavit támogatja, és ezért a hétvégén több családtagját is letartóztatták.

Brit egyetemi kutatók szerint viszont Ahmedinedzsádnak több körzetben minimum 90 százalékos győzelmet kellett aratnia, és a korábbi reform elkötelezettségű választók hatalmas tömegeit kellett maga mellé állítania ahhoz, hogy ilyen eredményt érjen el.

Az is kétségessé teszi a végeredményt, hogy a hivatalos adatok szerint Irán etnikai kisebbségei is jelentős mértékben őt támogatták, holott körükben nem népszerű - jegyzik meg a brit kutatók. Az iráni kormány azonban az ilyen véleményeket ellenséges propagandának minősíti, és a nyugatiak közül a briteket kiemelten azzal vádolja, hogy beavatkoznak az ország belügyeibe. A hétvégén ki is utasították a BBC teheráni irodavezetőjét, a Newsweek iráni származású tudósítóját letartóztatták, az Al-Arabíja tévé engedélyét pedig visszavonták.

Az InfoRádió által megkeresett orvos közben azt mondta: kollégái két kórházban 46 halottról számoltak be a hétvégén. A médiakontroll miatt azonban nagyon nehéz ellenőrizni az Iránból főleg a közösségi és videomegosztó oldalakon érkező információt.