Moszkva hétfőtől szállítja a nukleáris fűtőnyagot az orosz mérnökök által épített és befejezés előtt álló iráni Busehr-atomerőműbe. Az orosz állami atomenergia cég közeménye szerint a szállítás két hónapot vesz igénybe, fél éven belül pedig már áramot fog termelni a reaktorblokk.

A "korona ékköve", vagy csak álca?

Mint az AFP hírügynökség megjegyzi, Buser az Ahmedinedzsád elnök által prioritásként megjelölt atomprogramban "a korona ékkövének számít".

Izrael és a nyugati kormányok szerint azonban Busert azért hozták létre, hogy így rejtsék el a külvilág elől a titkos nukleáris fegyverprogramot.

Moszkva egy ideje azt hangoztatja, hogy nem tud ilyen tervekről, és nemrég az amerikai titkosszolgálatok is azzal a véleménnyel álltak elő, hogy az iszlám köztársaság pár éve leállította a atombomba kifejesztésére indított programot.

Moszkvát az üzlet érdekli

A buseri komplexum építése többször elakadt - a hivatalos indoklás szerint pénzügyi viták miatt. Megfigyelők szerint azonban Moszkvát zavarta, hogy Teherán nem volt hajlandó nagyobb betekintést engedni a nemzetközi ellenőrök számára atomprogramjába.

Az orosz hatóságok azt hangoztatják, hogy a fűtőanyag szállítását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzi, és a használt fűtőelemek - biztonsági okokból - visszakerülnek Oroszországba.

Az orosz külügyminisztérium, egyfajta győzelemként tekint arra, hogy a több éven át tartó nemzetközi bírálatok ellenére megindulhatott a szállítás, és hangoztatta, hogy polgári atomprogramról van szó - a hasadóanyagot ugyanis jelenlegi állapotában csak civil célokra lehet felhasználni.

Moszkva ugyanakkor az atomlétesítmények védelmére alkalmas légvédelmi fegyvereket is eladott Iránnak.

A szállítás nyomán kevésbé valószínűk az ENSZ-szankciók

Irán továbbra sem hajlandó lemondani arról, hogy atomprogramjának minden elemét - így az urándúsítást is - maga ellenőrizze.

Ez utóbbi miatt a Teherán szándékai iránt bizalmatlan Egyesült Államok és szövetségesei azt akarják, hogy az ENSZ vezessen be további szigorú szankciókat Iránnal szemben.

Orosz elemzők szerint azonban Moszkva és Kína ennek a korábbiaknál is jobban ellenáll majd az ENSZ-ben.