Infostart.hu
eur:
353.89
usd:
310.75
bux:
139790.13
2026. június 26. péntek János, Pál

Kanada is kéri a részét az Északi-sarkból

Az Északi-sarkvidékre utazott Stephen Harper kanadai miniszterelnök, hogy így adjon választ a terület egy részére bejelentett orosz igényekre. Egy héttel korábban két orosz mini-tengeralattjáró orosz zászlót helyezett el az Északi-sark alatt.

Moszkva múlt heti expedíciója után nem sokat késett az Északi-sarkvidékkel határos országok reakciója. Kanada is jelezte, hogy érdeklődik az északi területeken található lelőhelyek iránt.

Mint Stephen Harper miniszterelnök az északi Fort Simpsonban tett látogatása során kicsit körülményesen megjegyezte: "Ez a terület gazdasági, környezetvédelmi és stratégiai tényezők kombinációja, amely kritikus hatással lehet országunk jövőjére."

Kanada sem maradhat le

Azaz magyarra lefordítva, ha Oroszország megkezdi a magának követelt területen az olaj és gázkitermelést, akkor Kanada sem maradhat le. Emellett pedig a sarkvidéken folyó emberi tevékenység környezetvédelmi és katonai fenyegetést is jelenthet.

Harper közölte: Kanada határozottan védeni fogja szuverenitását, miközben több ország egyre inkább érdeklődik a térség iránt.

A több mint egymillió négyzetkilométeres sarkvidék Oroszországgal, Dániával, az Egyesült Államokkal és Kanadával határos. Egyes becslések szerint itt található a világ eddig fel nem tárt olaj- és gáz készleteinek egynegyede.

Forrósodik a helyzet Északon

S ahogy fokozódik a verseny az energiahordozók ellenőrzéséért, és válik könnyebbé a globális felmelegedés miatt az Északi-sarkvidék meghódítása, úgy válik egyre forróbb témává a térség jövője.

George Bush amerikai elnök például azt kéri a Kongresszustól, hogy ratifikálja az Északi-sarkról szóló nemzetközi szerződést, mert akkor Washington is tudományos érveket kereshet területi igényeire.

Az oroszok már megelőzték ezzel az amerikaiakat, és a múlt heti expedíció a publicitás mellett azt is szolgálta, hogy további tudományos adatokkal támasszák alá, az ENSZ-nek benyújtott területi követelést.

Orosz medve és kanadai hód

A kanadaiak 15. századi propagandafogásnak minősítették az orosz akciót, majd közölték, hogy az ő fennhatóságuknak hosszú, történelmi gyökerei vannak.

Annak ellenére, hogy szomszédjukkal, az Egyesült Államokkal is vitában állnak az északi területekről, a két ország össze akar fogni Moszkvával szemben."Az amerikai érdekeket az orosz medve, és nem a kanadai hód fenyegeti" - írta a Wall Street Journalban Eric Posner, a Chicagói Egyetem nemzetközi jogi professzora.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, 40 napos "offenzívát" hagyott jóvá oroszországi célpontok ellen, miután a hírszerzés (SZBU) vezetőjével egyeztetett. Az ukrán államfő elmondása szerint ezzel akar nyomást gyakorolni Moszkvára, és kikényszeríteni a háború végét. Közben az éjszaka folyamán robbanásokat jelentettek Kijevből. Az ukrán légierő később egy Kijev felé tartó ballisztikus rakétára figyelmeztetett. Vitalij Klicsko polgármester elmondta, a rakéta törmeléke nyílt területen zuhant le a Darnickij kerületben, ahol tűz ütött ki egy raktárépületben. Miközben Ukrajna az éjszaka folyamán legalább 660 drónnal támadta Oroszországot – ennyi UAV lelövéséről tett jelentést Moszkva –, az orosz haderő hét ballisztikus rakétával és 189 drónnal mért csapásokat Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×