A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra viszont az jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik - írja összefoglalójában az ado.hu. Hozzáteszik, mindkét nyugellátás igénybe vehető a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) fenntartása mellett is.

Fontos tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem. A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe.

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele (életkor és szolgálati idő) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.

Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető. Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, célszerű megfontolni, hogy mikortól kérjük az ellátást.

2025-ben a korhatárt ebben az évben betöltőkön túl sok olyan személy is dönthet a nyugdíjigény benyújtása mellett, aki már a korábbi években betöltötte a nyugdíj korhatárát, de valamilyen ok miatt eddig nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását

- írják, hozzátéve, hogy ilyen ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 82.§-a szerint nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez.

Az öregségi teljes- és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíj szempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között. Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság, vagy a különböző nyugdíjas kedvezmények. Egyformák esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok is.