Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő

Kanada egyik legnagyobb gyémántját találták meg - fotó

Kanada egyik legnagyobb, 187,7 karátos, drágakő-minőségű nyers gyémántját találták meg az ország északi részén működő Diavik gyémántbányában.

A bányát üzemeltető Rio Tinto a Diavik Foxfire nevet adta a gyémántnak. A társaság közleménye szerint a valaha Kanadában kibányászott második vagy harmadik legnagyobb nyers gyémántot augusztusban hozták a felszínre. Jelenleg a londoni Kensington palotában állítják ki, később Antwerpenben fogják felbecsültetni. A Rio Tinto arra számít, hogy a nyers kőből legalább egy 50 karátos gyémántot tudnak csiszolni.

Fotókat itt láthat a gyémántról és a bányáról.

A kanadai Északnyugati területek távoli vidékén álló bányából évente 6-7 millió karátnyi, többségében nagy, fehér, drágakő-minőségű gyémántot termelnek ki. A Diavikban 2003-ban kezdték meg a munkát és várhatóan 2023-ig folytatják a kitermelést.

Két hete egy kis kanadai bányászcég Botswanában bukkant rá a világ második legnagyobb, 1111 karátos, drágakő-minőségű nyers gyémántjára, amely alig kisebb egy teniszlabdánál. A kő a Lucara Diamond Ltd. bányavállalat vezetője szerint több mint 60 millió dollárt (17 milliárd forintot) érhet.

A világ legnagyobb, drágakő-minőségű gyémántját, a 3106 karátos Cullinan-gyémántot 1905-ben találták Dél-Afrikában. Számos drágakövet csiszoltak belőle, ezek közül a két legnagyobb a brit koronaékszereket díszíti.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×