Glattfelder Béla, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) fórumán kiemelte: a tavalyi csapadékos év az eddiginél is jobban megmutatta, hogy a magyar mezőgazdaság csak akkor képes jó teljesítményre, ha a termeléshez szükséges vízmennyiség rendelkezésre áll. Ehhez pedig a mostani mintegy 100 ezer hektár öntözött terület nagyságát növelni kell.

Emellett a magyar gabonatermelést és a mezőgazdasági energiafelhasználást szintén új alapokra kell helyezni. Az országban megtermelt gabona lehető legnagyobb mennyiségét itthon kell felhasználni, és az energiafelhasználásban nagyobb szerepet kell kapniuk a megújulóknak - hangsúlyozta az államtitkár.Példaként említette, hogy

Az NGM államtitkára példaként említette, hogy az itt megtermelt gabonát a takarmányozásban és a bioüzemanyagok - bioalkoholok - előállításában kellene leginkább az országnak hasznosítani. Követendő elképzelésnek tartotta, hogy a magyar mezőgazdaság fehérje szükségletét import- és GMO-mentesen oldják meg. Ehhez Glattfelder Béla szerint adottak a feltételek.

Az államtitkár kitért rá: számolni kell azzal - a nemzetközi előrejelzéseket alapul vége -, hogy a kőolaj ára hosszabb időtávon emelkedik, és várhatóan meghaladja majd az árcsökkenés előtti szintet. Ezért van nagy jelentősége, hogy Magyarország a mezőgazdaságban lehetőleg a mostaninál több megújuló energiát használjon. A nagytarcsai példa alapján megemlítette a mezőgazdasági melléktermékek hőenergetikai hasznosítását helyi szinten.

Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja megerősítette, hogy Magyarországon lehetőség van a mezőgazdaságban az energianövények nagyobb mértékű termelésére, mivel mintegy 600 ezer hektáron gazdaságtalan a szántóföldi növénytermelés az országban. Ezt a területet energianövények termelésére lehetne használni. A decentralizált helyi hőenergia-termelést pedig ugyancsak támogatandónak tartotta.

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az öntözött területek magyarországi növelését emelte ki, jelezte azonban, hogy a magyar elképzelések helyességéről az unió döntéshozóit csak nehezen lehet meggyőzni.

A témához kapcsolódva Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az öntözés kérdésköre az országon belül is érzékeny terület, mert a vízszolgáltatás feltételeit újjá kell szervezni. Továbbá a vízmegtartó technikák, technológiák alkalmazását is széles körben el kell terjeszteni a mezőgazdaságban.

Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője azt emelte ki, hogy a magyar mezőgazdaság pénzügyi megítélése az elmúlt 7-8 évben sokat javult. Így a magyar mezőgazdasági cégeket a pénzintézetek ma már jó ügyfélnek tartják. Az MTI kérdésére közölte: a magyar mezőgazdaság hitelállománya 950-1050 milliárd forint körül mozog. A mezőgazdasági betétállomány pedig mintegy 500 milliárd forint. A bedőlt hitelek aránya pedig más szektorokkal összevetve kedvező képet mutat.