Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő

Glattfelder: jobban ki kell használni a mezőgazdaság lehetőségeit

Magyarországon jobban ki kell használni a mezőgazdaság meglévő - például öntözési - lehetőségeit - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten az AGROmashEXPO-n rendezett szakmai tanácskozáson.

Glattfelder Béla, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) fórumán kiemelte: a tavalyi csapadékos év az eddiginél is jobban megmutatta, hogy a magyar mezőgazdaság csak akkor képes jó teljesítményre, ha a termeléshez szükséges vízmennyiség rendelkezésre áll. Ehhez pedig a mostani mintegy 100 ezer hektár öntözött terület nagyságát növelni kell.

Emellett a magyar gabonatermelést és a mezőgazdasági energiafelhasználást szintén új alapokra kell helyezni. Az országban megtermelt gabona lehető legnagyobb mennyiségét itthon kell felhasználni, és az energiafelhasználásban nagyobb szerepet kell kapniuk a megújulóknak - hangsúlyozta az államtitkár.Példaként említette, hogy

Az NGM államtitkára példaként említette, hogy az itt megtermelt gabonát a takarmányozásban és a bioüzemanyagok - bioalkoholok - előállításában kellene leginkább az országnak hasznosítani. Követendő elképzelésnek tartotta, hogy a magyar mezőgazdaság fehérje szükségletét import- és GMO-mentesen oldják meg. Ehhez Glattfelder Béla szerint adottak a feltételek.

Az államtitkár kitért rá: számolni kell azzal - a nemzetközi előrejelzéseket alapul vége -, hogy a kőolaj ára hosszabb időtávon emelkedik, és várhatóan meghaladja majd az árcsökkenés előtti szintet. Ezért van nagy jelentősége, hogy Magyarország a mezőgazdaságban lehetőleg a mostaninál több megújuló energiát használjon. A nagytarcsai példa alapján megemlítette a mezőgazdasági melléktermékek hőenergetikai hasznosítását helyi szinten.

Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja megerősítette, hogy Magyarországon lehetőség van a mezőgazdaságban az energianövények nagyobb mértékű termelésére, mivel mintegy 600 ezer hektáron gazdaságtalan a szántóföldi növénytermelés az országban. Ezt a területet energianövények termelésére lehetne használni. A decentralizált helyi hőenergia-termelést pedig ugyancsak támogatandónak tartotta.

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az öntözött területek magyarországi növelését emelte ki, jelezte azonban, hogy a magyar elképzelések helyességéről az unió döntéshozóit csak nehezen lehet meggyőzni.

A témához kapcsolódva Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az öntözés kérdésköre az országon belül is érzékeny terület, mert a vízszolgáltatás feltételeit újjá kell szervezni. Továbbá a vízmegtartó technikák, technológiák alkalmazását is széles körben el kell terjeszteni a mezőgazdaságban.

Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője azt emelte ki, hogy a magyar mezőgazdaság pénzügyi megítélése az elmúlt 7-8 évben sokat javult. Így a magyar mezőgazdasági cégeket a pénzintézetek ma már jó ügyfélnek tartják. Az MTI kérdésére közölte: a magyar mezőgazdaság hitelállománya 950-1050 milliárd forint körül mozog. A mezőgazdasági betétállomány pedig mintegy 500 milliárd forint. A bedőlt hitelek aránya pedig más szektorokkal összevetve kedvező képet mutat.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×