Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ezzel az első negyedévi 1,0 százalékos visszaesést követően bekövetkezett az elemzők által beharangozott technikai recesszió.

Kedden kiadott jelentésében a KSH felfelé korrigálta a korábbi adatokat: eszerint az első negyedévi, éves összehasonlítású csökkenést 1,5 százalékról 1,2 százalékra mérsékelte. Negyedévi összehasonlításban az első negyedévi 1,2 százalékos visszaesést 1,0 százalékosra mérsékelte, a 2011 negyedik negyedévi stagnálást pedig 0,1 százalékos növekedésre javította. A tavaly második negyedévi visszaesés mértékét viszont 0,2-ről 0,3 százalékra rontotta.

Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult.

A mezőgazdaság tavaly kiugróan jól teljesített, a második negyedévi 26,1 százalékos növekedés eleve magas bázist jelentett az idei gyenge eredményekhez képest. Az év második felében ez a hatás tartósan érvényesülni fog, mivel a mezőgazdaságban hozzáadott érték 2011 második negyedévében 28,4, a negyedikben pedig 27,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit.

Az építőipar már egy évvel korábban is visszahúzta a növekedési adatot, a múlt év második negyedében 7,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Az építőipar hozzáadott értéke 2007 közepe óta megszakítás nélkül csökken.

Az infokommunikációs szektor teljesítménye ezzel ellentétben legalább tíz éve töretlenül növekszik, ha ennek üteme erős ingadozásokat mutat is, a 2009 fellendülés után tavaly 1-3 százalék körülire mérséklődött.

A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 7-én közli a KSH.

Ez már recesszió

A második negyedéves adattal két egymást követő időszakban lett negatív a negyedéves alapon számolt GDP-index, amivel teljesítjük a technikai recesszió feltételét - értékelt a Portfolio.hu. Ettől függetlenül már hosszú negyedévek óta gyengélkedik a gazdaság, hiszen szemmel látható növekedés utoljára 2011 első negyedévében volt, azóta a q/q indexek csak stagnálást jeleznek.

Az éves index az előzetes várakozásokkal megegyezik, így a képünk a gazdaságról nemigen változott. Magyarország jelenleg recesszióban van, és a gazdaság legtöbb területén nem is igen számíthatunk arra, hogy érdemi élénkülést hoz az év hátralévő része. Ettől persze még a következő negyedévek hozhatnak néhány tized százalékos növekedést negyedéves alapon, és így a recesszióból hivatalosan akár ki is kerülhetünk. 2012 azonban így is a gazdasági visszaesés éve lesz. A rendszerváltozás átalakulási krízise óta csak a 2008-as válságban nyújtott az ideinél rosszabb teljesítményt a magyar gazdaság (ami a 2009-es GDP adaton látszik igazán).

A mostani adat közvetlen következményei két területen ragadhatók meg. Egyrészt valószínűnek látszik, hogy a monetáris tanácsban tovább erősödik a kamatcsökkentést szorgalmazók tábora. (Igaz, az inflációs adat sem lett nagyon szép.) Az sem elképzelhetetlen, hogy már augusztusban leszavazzák a külső tagok a belső tagokat, ez esetben jóval az IMF-hitelmegállapodás előtt megkezdődne a monetáris lazítás.

A másik terület, ahol a mostani adatnak követlen jelentősége lehet, éppen az IMF-tárgyalás. Varga Mihály, a tárgyalódelegáció vezetője a makropályát illető egyeztetésekről előzetesen azt mondta, hogy elméletileg három lehetőség létezik. "Vagy felállunk az asztaltól és azt mondjuk, hogy ha még ezekben sem tudunk megegyezni, akkor üljünk inkább később vissza. A második lehetőség, hogy a magyar kormány hiszi el az ő számaikat. Ezt most nem tartom valószínűnek. A harmadik variáció pedig az, hogy mégiscsak mi győzzük meg őket, esetleg azzal, hogy várjuk meg a második negyedéves GDP adatokat, és ez alapján folytassuk a tárgyalásokat."

A növekedést illetően a kormány idei előrejelzése nemigen tartható, a 0,1 százalékos növekedési prognózis felett eljárt az idő. A jövő évi 1,6 százalékos GDP-bővülést is lefelé mutató kockázatok övezik, a kettő együtt pedig arra utal, hogy a GDP szintje jövőre akár 1-1,5 százalékkal is lejjebb lehet, mint amivel a költségvetés tervezésekor számoltak. Az egyéb kockázatokkal együtt 500 milliárd forintra becsülik az elemzők azt a kiigazítási igényt, amit tartós intézkedésekkel kell megalapozni. Ilyen értelemben tehát a mostani adat az EU/IMF páros álláspontját erősíti, és akár növelheti is a véleménykülönbségeket a tárgyalások során - írja a Portfolio.hu.