Címke: migrációkutató intézet (84 cikk)

Tízéves tervet dolgozott ki a szenegáli kormány az embercsempészek segítségével illegálisan megkísérelt kivándorlás megfékezésére. Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint az elképzelés előremutató.

Jelentősen elszaporodtak az embercsempészekhez köthető erőszakos cselekmények Szerbiában, a Vajdaságban. A Migrációkutató Intézet kutatója szerint a szerb hatóságoknak kellene intézkedniük.

A népesség növekedése az egyik legnagyobb kihívás, amivel a Közel-Kelet a 21. században szembesül. 2050-re a Közel-Keleten és Afrikában 3,4 milliárd ember él majd, ami több mint Kína és India lakossága együttvéve. Egyes országokban kritikus szintre nőhet a lakosságszám, ami komoly feszültségekhez és a migráció fokozódásához vezethet – hívta fel a figyelmet legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet kutatója.

Mike Pence volt alelnök is indul a republikánus elnökjelöltségért.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint nem érzelmi, hanem racionális döntést hozott a lengyel kormány az ukrán menekültek megsegítéséről. A legtöbb vendégmunkás fizikai munkát vállalt, vagy a szolgáltató szektorban helyezkedett el.

A brit törvényhozás alsóháza a napokban elfogadta a konzervatív kormány által beterjesztett migrációs törvényjavaslat harmadik olvasatát. Az előterjesztést nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is bírálják, mindazonáltal a kormány kitart mellette.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Irán és Szaúd-Arábia közeledése fontos lépés lehet a közel-keleti térség békéjének irányába. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása ellenére ugyanakkor a két ország közötti érdekellentétek továbbra is fennállnak. Sayfo Omar vezető kutatót kérdeztük.

Az olasz titkosszolgálat jelentése szerint jelenleg 685 ezer migráns vár arra Líbiában, hogy átkelhessen Európába. Tavaly mintegy 104 ezer illegális bevándorló érkezett az olasz partokhoz, idén pedig már háromszor több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint tavaly 966 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagországaiban, ami 50 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

Kilátástalan a helyzet a földrengés sújtotta Szíriában. Több európai ország mellett Szaúd-Arábia, Katar és az Emirátusok is küld segélyeket, az adományok érkeznek is, de kevesebb, mint a török területekre. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint kérdés az is, hogy a más-más politikai erők által ellenőrzött területeken hogyan érnek célba a szállítmányok.

Afganisztán, a katasztrófák földje címmel szervezett konferenciát többek között a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium. Bár nyilvános kivégzések nincsenek, a jelenlegi afgán tálib rendszer lényegében megegyezik a 90-es évekbelivel – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje.

Az Afrikát elhagyó kivándoroltak 60 százaléka jön Európába, 25 százalék pedig az Arab-öböl környékén telepedik le – mondta el a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Marsai Viktor a többi között arról is beszélt, hogy az élelmezési válság miatt kérdésessé vált, hogy lesz-e elég pénz az afrikai menekültek és menedékkérők ellátására.

Menekülthullámot indíthat el a térségben az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása, és ez a kárpátaljai magyarokat is érintené – véli a Migrációkutató Intézet tudományos segédmunkatársa. Gönczi Róbert elmondása szerint néhány állam máris készül a migrációs nyomás fokozódására, de több jel arra utal, talán nem lesz háború Ukrajna és Oroszország között.

A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában hat különösen sérülékeny térség található.

Félmillió afgán már a tálib hatalomátvétel után elmenekült Afganisztánból, most pedig újabb százezrek gyalogolnak az iráni és pakisztáni határ felé. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint ők valószínűleg a térségben maradnak, mert ha szeretnének is eljutni Európába, nem lesz rá pénzük.

A bécsi terrortámadás után érdemben nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, ugyanakkor hazánk, mint EU-s és NATO-tagország az iszlám radikalizmus célpontja – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorban Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója pedig arra is kitért, mik a radikalizálódás állomásai.

A harmadik líbiai polgárháború már több mint egy éve tart, de a válságról az Európai Unió képtelen volt egységes álláspontot kialakítani, ami a kontinens biztonságát is érinti, hiszen a vezető tagállamok más-más oldalt támogatnak a háborúban – mondta az InfoRádiónak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója.

Megjelent az ENSZ migrációs egyezményének tervezete. A nemzetközi közösség szerint a migráció természetes, elkerülhetetlen, sőt hasznos jelenség, de szabályozni kell, és ebben a civil szervezeteknek, illetve a filantrópoknak is szerepet kell adni.

A háborús konfliktus közelében maradó menekültek nagyobb eséllyel térnek vissza hazájukba – mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A muszlimok nagy része hajlandó a befogadó társadalommal kompromisszumokat kötni és beilleszkedni, de nem érvényesül a látásmódjuk - részben a pénz miatt.