INFORÁDIÓ
2021. november 30. kedd
Andor, András

világbank

klímaváltozás

migráció

migrációkutató intézet

tóth klaudia

Migránsok melegednek a kelet-törökországi Van városának közelében 2021. június 2-án, miután átszöktek a török-iráni határon. Az illegális bevándorlókat török területen először Vanba küldik az embercsempészek, akik fejenként  600-1000 dollárt kérnek a migránsoktól a határhelyzettől függően. A török belügyminisztérium június 16-án közzétett adatai szerint 2021-ben addig 53 176 illegális bevándorlót fogtak el. Az ENSZ statisztikái szerint 2019-ben 5 678 800 menekült vagy illegális bevándorló tartózkodott Törökországban.

Elképesztő méreteket ölthet rövidesen a klímamigráció

A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában hat különösen sérülékeny térség található.

A Világbank legfrissebb kimutatása szerint a következő évtizedekben a klímaváltozás a korábbiakhoz képest is erősebb hatással lehet a migrációra. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a klímaváltozáshoz biztonsági kihívások is kapcsolódhatnak.

A Migrációkutató Intézet munkatársának ismertetése szerint a Világbank szakértői azt vizsgálták, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Amerika szempontjából hogyan fogja alakítani a migrációs trendeket a klíma- vagy környezetváltozás. Az említett négy kontinensen hat darab olyan sérülékeny régiót találtak, amik vagy kibocsátó térségként, vagy fogadó régióként – más nevükön klíma hotspotok – fognak nagyon fontos szerepet játszani – magyarázta Tóth Klaudia.

Maguk a szakértők egyébként azt prognosztizálják, hogy 2050-re 216 millió klímamigráns lesz a Földön, ami azért is kiugró adat, mert három évvel ezelőtt „csak” 143 millióra tették a számukat.

A szakértő kiemelte: azok a térségek, amik klíma hotspot jelleggel fognak működni, már alapvetően is sérülékeny, szegény vidékek, vagyis a klímaváltozásból adód nehézségek plusz teherként fognak számukra jelentkezni, úgymint például az erőforrások szűkössége, a vízkészletek csökkenése, esetleg a háborúk, konfliktusok elterjedése. Tehát ilyen szempontból egy nagyon nehéz jövő elé néz a hat térség.

A legdominánsabb kibocsátó Afrika szubszaharai térsége lesz, de Észak-Afrika tranzit jellege miatt Líbia, Egyiptom, Marokkó és például Algéria is ide lesz sorolható, illetve Afrikán kívül a Közel-Kelet más térségei, köztük Afganisztán.

A Migrációkutató Intézet munkatársa beszélt arról is, hogy milyen megoldásokat látnak a szakértők a folyamatok visszafordítására: megállapítják, hogy különböző szabályozásokkal és nemzetközi fellépéssel csökkenteni lehetne például az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezáltal csökkenne a környezetterhelés, ami oda vezethetne, hogy végső soron mérséklődhetnének a klímaváltozáshoz köthető negatív következmények, és kevesebben kelnének útra. Emiatt a nemzeti kormányzatok tudatosan odafigyelnének, hogy klímabarát módon folytassák a tevékenységeiket és ebbe az irányba lökjék a gazdaságaikat.

Így mintegy 44 millió főre lehetne csökkenteni a korábban említett 216 milliós számot – ismertette Tóth Klaudia

Az intézet elemzése kiemeli azt is, hogy a saját országokon belül elvándorlásra kényszerült menekültek továbbra is az éghajlatváltozás emberi arcai lesznek, és ha a döntéshozók nem tesznek határozott lépéseket, az éghajlatváltozás az évszázad közepéig és azon túl is fokozni fogja a migrációt előidéző hatásokat.

Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Kapcsolódó hang

Elképesztő méreteket ölthet rövidesen a klímamigráció
 
A címlapról ajánljuk

Meghalt a Forma–1 ikonja

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sir Frank Williams, a Williams csapat alapítója és névadója....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018