A Világbank legfrissebb kimutatása szerint a következő évtizedekben a klímaváltozás a korábbiakhoz képest is erősebb hatással lehet a migrációra. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a klímaváltozáshoz biztonsági kihívások is kapcsolódhatnak.

A Migrációkutató Intézet munkatársának ismertetése szerint a Világbank szakértői azt vizsgálták, hogy Európa, Ázsia, Afrika és Amerika szempontjából hogyan fogja alakítani a migrációs trendeket a klíma- vagy környezetváltozás. Az említett négy kontinensen hat darab olyan sérülékeny régiót találtak, amik vagy kibocsátó térségként, vagy fogadó régióként – más nevükön klíma hotspotok – fognak nagyon fontos szerepet játszani – magyarázta Tóth Klaudia.

Maguk a szakértők egyébként azt prognosztizálják, hogy 2050-re 216 millió klímamigráns lesz a Földön, ami azért is kiugró adat, mert három évvel ezelőtt „csak” 143 millióra tették a számukat.

A szakértő kiemelte: azok a térségek, amik klíma hotspot jelleggel fognak működni, már alapvetően is sérülékeny, szegény vidékek, vagyis a klímaváltozásból adód nehézségek plusz teherként fognak számukra jelentkezni, úgymint például az erőforrások szűkössége, a vízkészletek csökkenése, esetleg a háborúk, konfliktusok elterjedése. Tehát ilyen szempontból egy nagyon nehéz jövő elé néz a hat térség.

A legdominánsabb kibocsátó Afrika szubszaharai térsége lesz, de Észak-Afrika tranzit jellege miatt Líbia, Egyiptom, Marokkó és például Algéria is ide lesz sorolható, illetve Afrikán kívül a Közel-Kelet más térségei, köztük Afganisztán.

A Migrációkutató Intézet munkatársa beszélt arról is, hogy milyen megoldásokat látnak a szakértők a folyamatok visszafordítására: megállapítják, hogy különböző szabályozásokkal és nemzetközi fellépéssel csökkenteni lehetne például az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezáltal csökkenne a környezetterhelés, ami oda vezethetne, hogy végső soron mérséklődhetnének a klímaváltozáshoz köthető negatív következmények, és kevesebben kelnének útra. Emiatt a nemzeti kormányzatok tudatosan odafigyelnének, hogy klímabarát módon folytassák a tevékenységeiket és ebbe az irányba lökjék a gazdaságaikat.

Így mintegy 44 millió főre lehetne csökkenteni a korábban említett 216 milliós számot – ismertette Tóth Klaudia

Az intézet elemzése kiemeli azt is, hogy a saját országokon belül elvándorlásra kényszerült menekültek továbbra is az éghajlatváltozás emberi arcai lesznek, és ha a döntéshozók nem tesznek határozott lépéseket, az éghajlatváltozás az évszázad közepéig és azon túl is fokozni fogja a migrációt előidéző hatásokat.