eur:
404.67
usd:
375.47
bux:
0
2024. november 8. péntek Zsombor
Migráns férfi a holmiját viszi egy migránsokat fogva tartó központ udvarán 2019. július 3-án, miután az éjjel légicsapás érte a tripolitól keletre fekvő Tádzsúrában működő létesítményt. Legalább negyven ember életét vesztette, mintegy nyolcvan megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA

Erősödik a török–líbiai tengely, az Európai Unió a tűzzel játszik

A harmadik líbiai polgárháború már több mint egy éve tart, de a válságról az Európai Unió képtelen volt egységes álláspontot kialakítani, ami a kontinens biztonságát is érinti, hiszen a vezető tagállamok más-más oldalt támogatnak a háborúban – mondta az InfoRádiónak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója.

Moammer Kadhafi megbuktatását is beleértve, a mostani már a harmadik polgárháború, ami napjainkban Líbiában zajlik – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. A konfliktus két főszereplője: a Tripoliban székelő, nemzetközileg is elismert kormányt irányító Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök, valamint a keleti területek felett az uralmat átvevő Halífa Haftar tábornok, aki katonai adminisztrációt tart fenn. A felek között kezdetben kisebb összecsapások voltak, majd tárgyalásos megoldásba kezdtek, míg végül 2019 áprilisában Halífa Haftar újfent erővel próbálta eldönteni a helyzetet Tripoli elfoglalásával, amely a jelenleg is zajló polgárháborúba torkollott.

Az egész helyzetet bonyolítja, hogy

mindkét oldal mögött komoly nemzetközi támogatás húzódik.

Előbbit elsősorban Törökország, kisebb mértékben Olaszország, utóbbit az Arab Emírségek, Egyiptom, Oroszország és Franciaország támogatja – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója, aki szerint „a dolog pikantériája”, hogy miközben a Líbiai fővárosban egy mindenki által hivatalosan elismert kabinet ül, ezzel szemben a tábornoknak igazából nincs semmilyen hivatalos pozíciója, vagyis a „semmiből” vált meghatározó szereplővé. Nem véletlen – jegyezte meg a szakértő –, hogy a tripoli kormány többször is kifejezte elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – ENSZ BT-határozattal, akár a Nemzetközi Büntetőbírósággal – fel lehetne lépni a hadúrral szemben, aki egyértelműen agresszorként jelent meg a konfliktusban.

A külső támogatok azonban egyéni érdekeiket szem előtt tartva mégsem tesznek semmit

– tette hozzá Marsai Viktor.

Líbiában, mint azt a kutatási igazgató mondta, tetten érhető egyfajta történelmi megosztottság a nyugati és keleti területek között, ebből következően előbbiek főként a Szarrádzs-kormányt támogatják, míg utóbbiak Halífa Haftart, ugyanakkor több nyugati város, köztük Tarhúna, vagy Bani Valíd is a tábornok húz, azonban a tripolitániai (nyugati) támogatottsága még így sem elégséges ahhoz, hogy teljes Líbiát egy vezetés alatt egységesítse.

Beláthatatlan következmények

Miközben Törökország szerepvállalása nagyban elbillentette a mérleget, ezáltal a nemzetközileg is elismert kormány pozíciói nagyon sokat javultak, Európa – nem első ízben a közelmúltban – a közvetlen határainál zajló konfliktus rendezését olyan szereplőknek engedte át, amelyek nem feltétlen állnak vele baráti viszonyban. Marsai Viktor szerint, ha az EU és tagállamai szeretnék megőrizni a globális térben betöltött pozíciójukat, akkor

nem engedhetik meg azt, például Líbia esetében, hogy Oroszország és Törökország határozza meg, merre haladjanak az események.

A Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója szerint azért is nagyon veszélyes a török–líbiai tengely megerősödése, mert mint emlékeztetett, legalább 600 ezer külföldi tartózkodik jelenleg is Líbiában, akiknek a zöme azért nem kell át a Földközi-tengeren, mert Olaszország kötött a tripoli kormánnyal 2017-ben egy megállapodást. Ismert azonban, hogy 2020 februárjában Törökország már kijátszotta a migránskártyát, amikor megnyitotta a határait annak érdekében, hogy különféle geopolitikai „játszmákban” nyomást gyakoroljon Európára. Így annak beláthatatlan következményei lennének, ha Tripoli, amely most rendkívül hálás Ankarának a katonai segítségért, esetleg

megkapná azt a kérést a törököktől, hogy ösztökélje ő is tovább az ott lévő menekülteket

– emlékeztetett a szakértő. Ennek ugyan egyelőre nincsenek jelei, de nem is jelenti azt, hogy nem következhet be. Ezért is lenne fontos, hogy az európai államok odaálljanak a Szarrádzs-kormány mögé és érdemi támogatást nyújtsanak neki az említett konfliktusban – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a békeköltségvetést nyújtottuk be 2025-re

Orbán Viktor péntek reggel: a békeköltségvetést nyújtottuk be 2025-re

Diplomáciai nagyüzem van Budapesten, csütörtökön az Európai Politikai Közösség nemzeti vezetőinek kibővített találkozóját tartották, pénteken az EU-tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozójára kerül sor, a kettő között tett látogatást a Kossuth rádió stúdiójában a miniszterelnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Mire lehet ma számítani a tőzsdéken?

Mire lehet ma számítani a tőzsdéken?

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. Az általános tőzsdei hangulat közben továbbra is pozitív, a határidős indexek állása alapján emelkedéssel indulhat a nap a tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×