Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Migráns férfi a holmiját viszi egy migránsokat fogva tartó központ udvarán 2019. július 3-án, miután az éjjel légicsapás érte a tripolitól keletre fekvő Tádzsúrában működő létesítményt. Legalább negyven ember életét vesztette, mintegy nyolcvan megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA

Erősödik a török–líbiai tengely, az Európai Unió a tűzzel játszik

A harmadik líbiai polgárháború már több mint egy éve tart, de a válságról az Európai Unió képtelen volt egységes álláspontot kialakítani, ami a kontinens biztonságát is érinti, hiszen a vezető tagállamok más-más oldalt támogatnak a háborúban – mondta az InfoRádiónak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója.

Moammer Kadhafi megbuktatását is beleértve, a mostani már a harmadik polgárháború, ami napjainkban Líbiában zajlik – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. A konfliktus két főszereplője: a Tripoliban székelő, nemzetközileg is elismert kormányt irányító Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök, valamint a keleti területek felett az uralmat átvevő Halífa Haftar tábornok, aki katonai adminisztrációt tart fenn. A felek között kezdetben kisebb összecsapások voltak, majd tárgyalásos megoldásba kezdtek, míg végül 2019 áprilisában Halífa Haftar újfent erővel próbálta eldönteni a helyzetet Tripoli elfoglalásával, amely a jelenleg is zajló polgárháborúba torkollott.

Az egész helyzetet bonyolítja, hogy

mindkét oldal mögött komoly nemzetközi támogatás húzódik.

Előbbit elsősorban Törökország, kisebb mértékben Olaszország, utóbbit az Arab Emírségek, Egyiptom, Oroszország és Franciaország támogatja – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója, aki szerint „a dolog pikantériája”, hogy miközben a Líbiai fővárosban egy mindenki által hivatalosan elismert kabinet ül, ezzel szemben a tábornoknak igazából nincs semmilyen hivatalos pozíciója, vagyis a „semmiből” vált meghatározó szereplővé. Nem véletlen – jegyezte meg a szakértő –, hogy a tripoli kormány többször is kifejezte elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – ENSZ BT-határozattal, akár a Nemzetközi Büntetőbírósággal – fel lehetne lépni a hadúrral szemben, aki egyértelműen agresszorként jelent meg a konfliktusban.

A külső támogatok azonban egyéni érdekeiket szem előtt tartva mégsem tesznek semmit

– tette hozzá Marsai Viktor.

Líbiában, mint azt a kutatási igazgató mondta, tetten érhető egyfajta történelmi megosztottság a nyugati és keleti területek között, ebből következően előbbiek főként a Szarrádzs-kormányt támogatják, míg utóbbiak Halífa Haftart, ugyanakkor több nyugati város, köztük Tarhúna, vagy Bani Valíd is a tábornok húz, azonban a tripolitániai (nyugati) támogatottsága még így sem elégséges ahhoz, hogy teljes Líbiát egy vezetés alatt egységesítse.

Beláthatatlan következmények

Miközben Törökország szerepvállalása nagyban elbillentette a mérleget, ezáltal a nemzetközileg is elismert kormány pozíciói nagyon sokat javultak, Európa – nem első ízben a közelmúltban – a közvetlen határainál zajló konfliktus rendezését olyan szereplőknek engedte át, amelyek nem feltétlen állnak vele baráti viszonyban. Marsai Viktor szerint, ha az EU és tagállamai szeretnék megőrizni a globális térben betöltött pozíciójukat, akkor

nem engedhetik meg azt, például Líbia esetében, hogy Oroszország és Törökország határozza meg, merre haladjanak az események.

A Nemzeti Közszolgálati egyetem oktatója szerint azért is nagyon veszélyes a török–líbiai tengely megerősödése, mert mint emlékeztetett, legalább 600 ezer külföldi tartózkodik jelenleg is Líbiában, akiknek a zöme azért nem kell át a Földközi-tengeren, mert Olaszország kötött a tripoli kormánnyal 2017-ben egy megállapodást. Ismert azonban, hogy 2020 februárjában Törökország már kijátszotta a migránskártyát, amikor megnyitotta a határait annak érdekében, hogy különféle geopolitikai „játszmákban” nyomást gyakoroljon Európára. Így annak beláthatatlan következményei lennének, ha Tripoli, amely most rendkívül hálás Ankarának a katonai segítségért, esetleg

megkapná azt a kérést a törököktől, hogy ösztökélje ő is tovább az ott lévő menekülteket

– emlékeztetett a szakértő. Ennek ugyan egyelőre nincsenek jelei, de nem is jelenti azt, hogy nem következhet be. Ezért is lenne fontos, hogy az európai államok odaálljanak a Szarrádzs-kormány mögé és érdemi támogatást nyújtsanak neki az említett konfliktusban – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×