Az orosz–ukrán konfliktus máris érezteti a hatását a migrációban, miután a fehérorosz–lengyel határ „befagyott”, és az ott rekedtek közül sokan úgy döntöttek, a gyengén ellenőrzött ukrán határon próbálnak meg alternatív útvonalakat találni – mutatott rá a szakértő, aki szerint ezek között megtalálható esetleg egy jövőbeni Szlovákia vagy Magyarország felé irányuló útvonal is.

Gönczi Róbert elmondása szerint vannak államok, amelyek már bevezettek intézkedéseket az ukrajnai helyzet miatt. A régiónkban például a szlovák Heger-kormányon belül az OĽaNO, vagyis a legnagyobb kormánypárt bejelentette, hogy különleges alapot készít elő arra az esetre, ha ukrán menekültek ezrei érkeznek a konfliktus elől menekülve Szlovákia területére, valamint már Izrael is jelezte, hogy a kelet-ukrajnai zsidóknak – egy konfliktus esetén – gyorsított eljárásban biztosítja a honosítási jogot.

A szakértő megjegyezte: a Migrációkutató Intézet tapasztalatai azt mutatják, különösen a 2014 óta tartó konfliktus fényében, hogy

nem a kivándorlás, a külföldre való menekülés a legmeghatározóbb az ilyen helyzetekben.

Ezt támasztja alá egy kutatásuk, mely során azt vizsgálták, hogy a Lengyelországban tartózkodó több mint egymillió ukrán állampolgár a konfliktus miatt, vagy munkavállalás céljából érkezett-e az országba. És míg a világpolitikában rendszeresen az volt hallható, különösen a Beata Szydlo vezette korábbi lengyel kormány alatt, hogy főként menekültekről van szó, a különböző felmérések azt bizonyították, hogy elsősorban munkavállalókról beszélhetünk, annak ellenére, hogy különböző intenzitással, de folyamatosan fennáll most már 2014 óta egy konfliktus Ukrajnában – fejtette ki a tudományos segédmunkatárs.

Egyelőre a kárpátaljai magyarok menekülésére nem kell számítani – véli Gönczi Róbert. Különösen a közelmúltban történtek miatt, gondolva itt a minszki megállapodás ismételt megerősítésére, ahol az ukrán és az orosz fél is megállapodott, hogy kitart a tűzszünet mellet, és legfeljebb további kisebb megbeszélésekre szeretnének időt fordítani, még ha nyitva is hagyták a Donyec-medencei választás kérdéskörét, ami mentén talán az egész újonnan fellángolt konfliktus eredeztethető – jegyezte meg a Migrációkutató Intézet munkatársa, arra is emlékeztetve, mindemellett megállapodtak abban is, hogy nem szeretnék fokozni a jelenleg a határon található katonai egységeknek a számát – az oroszok 175 ezer fővel, az ukránok pedig ennél is lényegesen több katonával vannak jelen. „Ráadásul a meglepetés ereje is elvonult, így összesítve azt mondhatjuk, hogy

jelen pillanatbeli állás szempontjából nem valószínű, hogy orosz invázió következne be Ukrajnában”

– fogalmazott.

Gönczi Róbert azt is hozzátette, hogy miután Kárpátalja szerencsére messze található a konfliktustól, így az legfőképp gazdaság vonatkozásokkal járhat rájuk nézve, tehát nem konkrét menekültkérdésre kell gondolni a magyar kisebbséggel kapcsolatban.

Összességében az európai országoknak számolniuk kell azzal, hogy az orosz–ukrán konfliktus mindenképpen gerjeszti a migrációt – zárta szavait a Migrációkutató Intézet tudományos segédmunkatársa.