eur:
413.72
usd:
401.64
bux:
81178.25
2025. január 10. péntek Melánia
Rendőrök Bécs belvárosában 2020. november 3-án, miután előző este lövöldözés történt a Seitenstettengasse utcai zsinagóga közelében. Az imaházban ekkor nem voltak emberek, így egyelőre nem tudni, hogy ez volt-e a célpont. A merényletnek három ártatlan halálos áldozata van, két arra járó férfi és egy nő. A merénylő, akit a rendőrök lelőttek, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szimpatizánsa volt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Szakértő: a radikális iszlám nem válogat, Magyarország is potenciális célpont

A bécsi terrortámadás után érdemben nem nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, ugyanakkor hazánk, mint EU-s és NATO-tagország az iszlám radikalizmus célpontja – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorban Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója pedig arra is kitért, mik a radikalizálódás állomásai.

Horváth József szerint a távolság indifferens, vagyis az, hogy Bécsben, vagy éppenséggel Párizsban, Drezdában, esetleg Nizzában történik egy terrorcselekmény, az a Magyarországot érintő fenyegetettség mértékét érdemben nem befolyásolja. Hiszen, bár valóban 70 kilométerre a magyar határtól történt a bécsi merénylet, a Terrorelhárítási Központ azonnal lezárta és megerősítette az átkelőket.

Ami igazából fontos a magyar biztonság szempontjából – tette hozzá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója –, hogy lehetnek-e olyan kötődései egy ilyen cselekménynek, amik az ország vonatkozásában számottevőek. A bécsi támadás esetében például ismert, hogy az akciót elkövető fiatalember Szlovákiában próbált meg lőszerhez jutni. Vagyis a schengeni határok azok, amelyek biztonsági szempontból figyelmet érdemelnek, illetve különösebb kockázatot jelentenek, tekintve, hogy Európa olyan kis földrész, hogy 10–12 óra alatt beautózható.

Magyarország ugyanakkor abból a szempontból célpont, hogy egyfelől uniós, másrészt NATO-tagország.

Az Iszlám Állam ebből a szempontból ugyanis Európát, és az Európai Uniót még inkább úgy kezeli, mint a „keresztesek földje”, mint ami ellenség és az iszlámmal hadban áll. Vagyis Magyarország ugyanolyan potenciális célpontja az iszlám radikális szervezeteinek, mint bármely más uniós tagország – tette hozzá.

A fogékonyságtól az elkövetésig

A radikalizálódást feltárt folyamata négy fázisból áll, ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

  • Az első fázis, a titkosszolgálatok és a elemző szervek megfogalmazásában, amikor egy radikalizálódásra fogékony személy kapcsolatba lép egy radikalizáló személlyel, vagy egy olyan csoporttal, ahol ez az illető jelen van.
  • A második lépés, amikor a radikalizálódás útjára lépett személy viselkedése fokozatosan megváltozik. Ha muszlim, akkor a vallási szokásai, minden szabályt rigorózusan betart, illetve egy nem muszlim esetében – az iszlám terminológiája szerint – „betérő” lesz, és külső jeleit kezdi adni a vallásváltoztatásnak.
  • A harmadik fázis, amikor az illető társas élete leszűkül, és csak a hasonló gondolkodású egyénekkel hajlandó kapcsolatot tartani. A családhoz, barátokhoz fűződő kötelékek elgyengülnek, a szálak megszakadnak, tehát egyre izoláltabb élet kezd élni.
  • Végül a negyedik lépés során, ez az elkövetés előtti időszakra jellemző, egy alternatív erkölcsi világkép alakul ki a radikalizálódó személynél. Egyre több erőszakos tartalmat tekint meg, elsősorban az interneten: például lefejezéseket, vagy bármilyen véres harci jeleneteket

– magyarázta Speidl Bianka. Egy francia tanulmány szerint, amely több száz esetet dolgozott föl, előfordult, hogy az elkövetők több ezer erőszakos tartalmat tekintettek meg a leleplezésük előtt.

Vagyis a magatartás megváltozása egy nagyon erős jel, ami miatt nagy szerepe kellene hogy legyen a tanároknak és az oktatási intézményeknek, illetve alapvetően az egész társadalomnak és a szociális ellátórendszernek, hogy felismerje és jelentse a változásokat, másfelől az erőszakos tartalmakat közlő internetes források felhasználóinak a beazonosítása – tette hozzá a szakértő. Tehát valamiféle technológiai megoldásra lenne szükség a humán közeg érzékenyítésével párhuzamosan, hogy megfelelő időben tudják kiszűrni azokat az egyéneket, akik visszafordíthatatlanul a radikalizáció útjára léptek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Heves összecsapások Kurszkban, elindult a Biden-adminisztráció utolsó fegyverszállítmánya - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Heves összecsapások Kurszkban, elindult a Biden-adminisztráció utolsó fegyverszállítmánya - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Továbbra is heves harcok zajlanak az oroszországi kurszk-régióban, ahol az ukrán csapatok vasárnap indítottak újabb offenzívát. Kijev állítása szerint egy komolyabb orosz ellentámadást is vissza tudtak verni. Ezzel párhuzamosan tisztázódtak az utolsó, Joe Biden amerikai elnök által összeállított amerikai fegyverszállítmány részletei is. Biden január 20-án hagyja el a Fehér Házat, a szakértők egyelőre csak találgatják, hogy Donald Trump megválasztott elnök milyen lépéseket fog tenni. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×