Horváth József szerint a távolság indifferens, vagyis az, hogy Bécsben, vagy éppenséggel Párizsban, Drezdában, esetleg Nizzában történik egy terrorcselekmény, az a Magyarországot érintő fenyegetettség mértékét érdemben nem befolyásolja. Hiszen, bár valóban 70 kilométerre a magyar határtól történt a bécsi merénylet, a Terrorelhárítási Központ azonnal lezárta és megerősítette az átkelőket.

Ami igazából fontos a magyar biztonság szempontjából – tette hozzá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója –, hogy lehetnek-e olyan kötődései egy ilyen cselekménynek, amik az ország vonatkozásában számottevőek. A bécsi támadás esetében például ismert, hogy az akciót elkövető fiatalember Szlovákiában próbált meg lőszerhez jutni. Vagyis a schengeni határok azok, amelyek biztonsági szempontból figyelmet érdemelnek, illetve különösebb kockázatot jelentenek, tekintve, hogy Európa olyan kis földrész, hogy 10–12 óra alatt beautózható.

Magyarország ugyanakkor abból a szempontból célpont, hogy egyfelől uniós, másrészt NATO-tagország.

Az Iszlám Állam ebből a szempontból ugyanis Európát, és az Európai Uniót még inkább úgy kezeli, mint a „keresztesek földje”, mint ami ellenség és az iszlámmal hadban áll. Vagyis Magyarország ugyanolyan potenciális célpontja az iszlám radikális szervezeteinek, mint bármely más uniós tagország – tette hozzá.

A fogékonyságtól az elkövetésig

A radikalizálódást feltárt folyamata négy fázisból áll, ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

• Az első fázis, a titkosszolgálatok és a elemző szervek megfogalmazásában, amikor egy radikalizálódásra fogékony személy kapcsolatba lép egy radikalizáló személlyel, vagy egy olyan csoporttal, ahol ez az illető jelen van.
• A második lépés, amikor a radikalizálódás útjára lépett személy viselkedése fokozatosan megváltozik. Ha muszlim, akkor a vallási szokásai, minden szabályt rigorózusan betart, illetve egy nem muszlim esetében – az iszlám terminológiája szerint – „betérő” lesz, és külső jeleit kezdi adni a vallásváltoztatásnak.
• A harmadik fázis, amikor az illető társas élete leszűkül, és csak a hasonló gondolkodású egyénekkel hajlandó kapcsolatot tartani. A családhoz, barátokhoz fűződő kötelékek elgyengülnek, a szálak megszakadnak, tehát egyre izoláltabb élet kezd élni.
• Végül a negyedik lépés során, ez az elkövetés előtti időszakra jellemző, egy alternatív erkölcsi világkép alakul ki a radikalizálódó személynél. Egyre több erőszakos tartalmat tekint meg, elsősorban az interneten: például lefejezéseket, vagy bármilyen véres harci jeleneteket

– magyarázta Speidl Bianka. Egy francia tanulmány szerint, amely több száz esetet dolgozott föl, előfordult, hogy az elkövetők több ezer erőszakos tartalmat tekintettek meg a leleplezésük előtt.

Vagyis a magatartás megváltozása egy nagyon erős jel, ami miatt nagy szerepe kellene hogy legyen a tanároknak és az oktatási intézményeknek, illetve alapvetően az egész társadalomnak és a szociális ellátórendszernek, hogy felismerje és jelentse a változásokat, másfelől az erőszakos tartalmakat közlő internetes források felhasználóinak a beazonosítása – tette hozzá a szakértő. Tehát valamiféle technológiai megoldásra lenne szükség a humán közeg érzékenyítésével párhuzamosan, hogy megfelelő időben tudják kiszűrni azokat az egyéneket, akik visszafordíthatatlanul a radikalizáció útjára léptek.