A népességnövekedés politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti problémák kialakulásához járulhat hozzá, miután pedig a belföldi konfliktusok a nemzeti határokon is átterjedhetnek, a regionális biztonságot is fenyegetheti – mutatott rá Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet munkatársa. A szakértő emlékeztetett, 2011 környékén az arab tavasz kirobbanása polgárháborúk sorozatával járt Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amihez a népességnövekedés is, ha csak közvetett mód, de hozzájárult.
A nem elégséges erőforrások víz, élelmiszer és a nagy fokú munkanélküliség komoly társadalmi feszültségekhez vezethet az érintett államokban. Ha mindehhez népességnövekedés is párosul, az egyértelműen a migrációt kiváltó faktornak tekinthető, vagyis egyre több és több ember fog elvándorolni, amire számos precedens volt az elmúlt években is. Tárik Meszár megjegyezte: a legfőbb probléma abban keresendő, hogy ugyan az iszlám világban a fogamzásgátlás nem tiltott, egyedül az abortusz az, ami nem megengedett, az egyes társadalmakra, konzervatív rétegekre komoly befolyással bíró muszlim vallástudósok miatt azonban nem alkalmazzák ezeket a módszereket.
A szakértő szerint igaz, hogy a fejeltebb, gazdaságilag erősebb országokban jellemzően lassul a népességnövekedési ütem, amire a Közel-Keleten Szaúd-Arábia a jó példa, ahol mára egyre több nő van jelen a felsőoktatásban vagy a munkaerőpiacon is. Egyiptomban és Iránban szintén csökkent valamelyest a növekedés mértéke, de még mindig rendkívül magasnak mondható. Előbbi országban tavaly
220 nap alatt egymillió fővel gyarapodott a lakosság,
de Irakban is hasonló a helyzet – jegyezte meg. Mindeközben a munkanélküliség, főként a fiatalabb rétegek körében, továbbra is jelentős.
A szakértők már számos alkalommal felhívták a figyelmet a túlnépesedés okozta veszélyekre, de az iszlám civilizációban a megoldási javaslatok, amelyek a fogamzásgátláshoz kapcsolódnak, társadalmi és vallási akadályokba ütköznek – mondta a Migrációkutató Intézet kutatója. Dacára, hogy a nemzetállamok kormányai is arra kérik a lakosságot, hogy kevesebb gyermeket vállaljanak.
Tárik Meszár megismételte: mindenképp csökken a népességnövekedés üteme, de nem olyan mértékben, hogy ez jelentős javulást okozzon. Becslések szerint 2050-re egészen kritikussá válhat a helyzet, ezért egyre több ember fogja elhagyni a régiót, megcélozva akár Európát.