Infostart.hu
eur:
366.27
usd:
321.94
bux:
151507.86
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende
A líbiai parti őrség által partra szállított illegális bevándorlók várakoznak a fővárostól, Tripolitól keletre fekvő Garaboli kikötőjében 2023. április 25-én, miután két, migránsokat szállító csónak elsüllyedt a Földközi-tengeren. A Líbiai Vörös Félhold segélyszervezet szerint eddig tizenegy partra mosott holttestet találtak a Tripolitól nyugatra levő Szabratha város partjainál.MTI/EPA/STRINGER
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER

Vargha Márk: megvalósulhat a migránsok Ruandába költöztetésének brit terve

A brit törvényhozás alsóháza a napokban elfogadta a konzervatív kormány által beterjesztett migrációs törvényjavaslat harmadik olvasatát. Az előterjesztést nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalon is bírálják, mindazonáltal a kormány kitart mellette.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban kifejtette az ügy Rishi Sunak mostani kormányának idejénél régebbre nyúlik vissza. A britek legalább egy évvel ezelőtt kötöttek egy megállapodást Ruandával, amely szerint a Nagy-Britanniába érkező menedékkérőket – a számuk csak tavaly 45 ezer volt – Ruandába szállítják, és ott folytatják azt a menekültügyi eljárást, amit addig Angliában folytattak le. A két ország történelmi múltja miatt nyílt lehetőség az egyezségre, ugyanis Ruanda korábban brit gyarmat volt, és a két ország kapcsolata kiváló.

A megállapodást tavaly megtámadta egy iraki menekült, akinek a szállítását már elő is készítették. Ám miután 2021 decemberében az angol Legfelsőbb Bíróság ítéletével jogszerűnek minősítette a Johnson-kormány által kitalált intézkedés végrehajtását, közbeléptek jogvédők, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy ideiglenes intézkedéssel meg tudták akadályozni, hogy a menekültet Ruandába vigyék.

Most a Sunak-kormány kitart a Johnson-, illetve a rövid életű Truss-kormány elképzelése mellett,

és az előterjesztéssel elejét vennék, hogy a menekültek elszállítását megakadályozzák.

A javaslatot 283-an szavazták meg, 230 fő ellenezte, vagyis nem volt túl szoros a verseny, habár a tory-képviselőket Sunak kormányának kellett győzködnie. Theresa May volt az egyik fő kritikus, de voltak a Konzervatív Párton belül korábbi prominensek is, akik kritizálták az előterjesztést. Azzal érveltek, hogy miután ezek az emberek bejutnak az országba, az embercsempészek elleni tanúskodásban fontos szerepük lehet, és ezt a szerepet nem tudják ellátni, ha nincsenek az országban. A kormány szerint viszont az országon kívülről is meg lehet hallgatni őket, mivel az online technika ezt lehetővé teszi.

Theresa May szerint a menekültek a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem áldozatai, és ez rossz üzenetet küldene Nagy-Britanniából, de a kormány szerint ez nincs így. Az ellenzék mindemellett "teljes kudarcnak" nevezte a javaslatot. A munkáspárti árnyékbevándorlási miniszter azt mondta, ez túl sokba kerül, és mélységesen etikátlan.

Az illegális migráció problémája

Két módon próbálkoznak a menedékkérők bejutni Nagy-Britanniába a kontinentális Európa felől. Kisebbik részük a "calais-i dzsungelben" telepedett meg, ám ezt a Calais kikötője melletti kietlen területen kialakult tábort a franciák felszámolták. Calais-ban úgy tudtak átjutni, hogy a migránsok husángokat, fahasábokat, köveket dobáltak az útra, mire a kamionosok kénytelenek voltak lelassítani. A bevándorlók ekkor felkapaszkodtak a kamionokra, majd a Csalagúton keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába.

Habár ma Calais-ban a korábbi több ezres számhoz képest 800 menekült lehet, de a nagyjából 45 ezres éves migránsszám így is nagyon magas és nagy problémát jelent a brit kormánynak.

Mások a csatornán keresztül, a francia partoktól csónakok segítségével érik el Nagy-Britannia partjait, teljesen szabálytalanul.

A Johnson-kormány által kitalált intézkedés lényege, hogy a migránsokkal kapcsolatos problémát mintegy áthelyezi Ruandába.

"Ez európai uniós tagországként valószínűleg nem merülhetne föl, mert a luxemburgi bíróság ezt azon nyomban elkaszálná" – ecsetelte meglátását Vargha Márk.

A brit kormány azonban kitart, és azt állítja, hogy úrrá lesz a jogvédő szervezetek által eszközölt különböző jogi csűrés-csavarások jelentette késleltetésen, és be akarják vezetni a szabályozást.

Arról nem születtek közvélemény-kutatások, hogy a britek miként állnak ehhez a kérdéshez. Vargha Márk szerint a hangulat Európában a korábbiakhoz képest egyre inkább migrációkritikusabb, és ha a konzervatív kormány jól érvel, meg tudja győzni az embereket arról, hogy ez egy hosszú távon is kifizetődő intézkedés.

A kérdés az, hogy az új szabályozás meddig él majd, ha Nagy-Britanniában esetleg kormányváltás lesz. A konzervatívok most nem állnak jól, tehát a választás majd többesélyes lesz. Vargha Márk hozzátette: a választási eredményekből és a bevándorlásellenes pártok jó szerepléséből látszik, hogy Európa-szerte növekszik a migrációkritikus lépések támogatottsága.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsíros Sándor: ezt a 4,2 milliárd eurónyi EU-pénzt már megkapjuk, egy másik összeget próbálnak megtorpedózni

Zsíros Sándor: ezt a 4,2 milliárd eurónyi EU-pénzt már megkapjuk, egy másik összeget próbálnak megtorpedózni

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket. Ez 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását jelenti, amiről már csak egy döntés van hátra, az Európai Tanácsnak kell ráütnie a pecsétet, de elég a minősített többség, és nem szokták felülbírálni a Bizottság javaslatait.

Baka András: ezt a köztársaságot kell Magyarországnak most újjáépítenie

Az ENSZ bizalmi válságban van, és túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat - jelentette ki Baka András köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán elmondott beszédében.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Javult a tőzsdei hangulat Amerikában a biztató iráni hírek hatására

Javult a tőzsdei hangulat Amerikában a biztató iráni hírek hatására

Esnek az ázsiai tőzsdék csütörtökön, elsősorban a kötvényhozamok meredek emelkedése miatt. Az amerikai tízéves hozam 5 százalék fölé, 2007 óta nem látott szintre ugrott, Japánban pedig 30 éves csúcsra emelkedett a tízéves hozam. A befektetők Donald Trump és Hszi Csin-ping közelgő találkozójára is figyelnek, az olajpiacon pedig továbbra is az amerikai–iráni feszültség mozgatja az árakat. A csütörtöki kereskedésben mérsékelten estek az európai, majd az amerikai részvénypiacok is, estére viszont a Hormuzi-szorosról érkező biztató hírek hatására javult a hangulat. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×