Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban kifejtette az ügy Rishi Sunak mostani kormányának idejénél régebbre nyúlik vissza. A britek legalább egy évvel ezelőtt kötöttek egy megállapodást Ruandával, amely szerint a Nagy-Britanniába érkező menedékkérőket – a számuk csak tavaly 45 ezer volt – Ruandába szállítják, és ott folytatják azt a menekültügyi eljárást, amit addig Angliában folytattak le. A két ország történelmi múltja miatt nyílt lehetőség az egyezségre, ugyanis Ruanda korábban brit gyarmat volt, és a két ország kapcsolata kiváló.
A megállapodást tavaly megtámadta egy iraki menekült, akinek a szállítását már elő is készítették. Ám miután 2021 decemberében az angol Legfelsőbb Bíróság ítéletével jogszerűnek minősítette a Johnson-kormány által kitalált intézkedés végrehajtását, közbeléptek jogvédők, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy ideiglenes intézkedéssel meg tudták akadályozni, hogy a menekültet Ruandába vigyék.
Most a Sunak-kormány kitart a Johnson-, illetve a rövid életű Truss-kormány elképzelése mellett,
és az előterjesztéssel elejét vennék, hogy a menekültek elszállítását megakadályozzák.
A javaslatot 283-an szavazták meg, 230 fő ellenezte, vagyis nem volt túl szoros a verseny, habár a tory-képviselőket Sunak kormányának kellett győzködnie. Theresa May volt az egyik fő kritikus, de voltak a Konzervatív Párton belül korábbi prominensek is, akik kritizálták az előterjesztést. Azzal érveltek, hogy miután ezek az emberek bejutnak az országba, az embercsempészek elleni tanúskodásban fontos szerepük lehet, és ezt a szerepet nem tudják ellátni, ha nincsenek az országban. A kormány szerint viszont az országon kívülről is meg lehet hallgatni őket, mivel az online technika ezt lehetővé teszi.
Theresa May szerint a menekültek a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem áldozatai, és ez rossz üzenetet küldene Nagy-Britanniából, de a kormány szerint ez nincs így. Az ellenzék mindemellett "teljes kudarcnak" nevezte a javaslatot. A munkáspárti árnyékbevándorlási miniszter azt mondta, ez túl sokba kerül, és mélységesen etikátlan.
Az illegális migráció problémája
Két módon próbálkoznak a menedékkérők bejutni Nagy-Britanniába a kontinentális Európa felől. Kisebbik részük a "calais-i dzsungelben" telepedett meg, ám ezt a Calais kikötője melletti kietlen területen kialakult tábort a franciák felszámolták. Calais-ban úgy tudtak átjutni, hogy a migránsok husángokat, fahasábokat, köveket dobáltak az útra, mire a kamionosok kénytelenek voltak lelassítani. A bevándorlók ekkor felkapaszkodtak a kamionokra, majd a Csalagúton keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába.
Habár ma Calais-ban a korábbi több ezres számhoz képest 800 menekült lehet, de a nagyjából 45 ezres éves migránsszám így is nagyon magas és nagy problémát jelent a brit kormánynak.
Mások a csatornán keresztül, a francia partoktól csónakok segítségével érik el Nagy-Britannia partjait, teljesen szabálytalanul.
A Johnson-kormány által kitalált intézkedés lényege, hogy a migránsokkal kapcsolatos problémát mintegy áthelyezi Ruandába.
"Ez európai uniós tagországként valószínűleg nem merülhetne föl, mert a luxemburgi bíróság ezt azon nyomban elkaszálná" – ecsetelte meglátását Vargha Márk.
A brit kormány azonban kitart, és azt állítja, hogy úrrá lesz a jogvédő szervezetek által eszközölt különböző jogi csűrés-csavarások jelentette késleltetésen, és be akarják vezetni a szabályozást.
Arról nem születtek közvélemény-kutatások, hogy a britek miként állnak ehhez a kérdéshez. Vargha Márk szerint a hangulat Európában a korábbiakhoz képest egyre inkább migrációkritikusabb, és ha a konzervatív kormány jól érvel, meg tudja győzni az embereket arról, hogy ez egy hosszú távon is kifizetődő intézkedés.
A kérdés az, hogy az új szabályozás meddig él majd, ha Nagy-Britanniában esetleg kormányváltás lesz. A konzervatívok most nem állnak jól, tehát a választás majd többesélyes lesz. Vargha Márk hozzátette: a választási eredményekből és a bevándorlásellenes pártok jó szerepléséből látszik, hogy Európa-szerte növekszik a migrációkritikus lépések támogatottsága.