Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

Jelentősen megváltozott a lvivi magyarok élete a háború óta

A Lembergi Magyar Kulturális Szövetség aktív kulturális, oktatási és érdekvédelmi tevékenységet folytatott a háború kirobbanásáig. Az elmúlt fél év bizonytalansággal átitatott napjai viszont a szövetség életét is jelentősen átalakították. Szarvas Gábort, a szövetség elnökét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

A Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) 2019-ben méltatta megalakulásának 30. évfordulóját. Szarvas Gábor 2003-ban vette át a nyugat-ukrajnai városban működő egyesület vezetését. A magyar érdekvédelmi szervezet korábban soha nem tapasztalt nehézségekkel néz most szembe, megfogyatkozva próbálják összefogni és támogatni az ottmaradt maroknyi magyarságot.

Szarvas Gábor az InfoRádiónak elmondta, a több mint fél éve tartó orosz megszállás teljesen megváltoztatta az életét, a háború kirobbanását követően egy időre teljesen felfüggesztették a szövetség tevékenységét is, és inkább a menekültek megsegítésére koncentráltak.

„A szövetség munkája is leállt egy időre, az első hetekben nem is tudtuk mi lesz… azokban a napokban a várost elborították a menekültek, rengeteg érkeztek keletről – fogalmazott az LMKSZ elnöke. – Annak érdekében, hogy hasznosítsuk magunkat és kevesebbet bújjuk a tévét és a híreket, valamilyen elfoglaltságot kellett találnunk. Sokan önkénteskedésbe kezdtek, köztük én is. A harmadik-negyedik naptól kezdve, gyakorlatilag két hónapon keresztül, a családtagjaimmal és barátaimmal, illetve a szövetség tagjaival segítettük a menekülteket. Így vészeltük át a pánikhangulatot.

A közös tevékenység mindig bizalmat önt az emberekre, és sokkal könnyebb átvészelni ezeket a nehéz híreket, a nehéz időket.”

A Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke a menekülthelyzet kapcsán megjegyezte, az elmúlt hónapokban már rendeződött a helyzet. Mint mondta, csak a legelején volt a pánik miatt nehéz a helyzet, óriási tömegek voltak az állomásokon, de aztán egy-két hónapon belül leapadt a tömeg. Most már egyáltalán nincsenek menekültek, ha mégis, nagyon kevesen. „Csodálkozom rajta, hogy Kijev és Budapest közötti vonat csak két hálóvagonnal közlekedik, abból is az egyiket Lembergben csatolják hozzá” – jegyezte meg.

Többen már visszatértek Lembergbe, de nagyon sokan végleg elhagyták Ukrajnát, véli Szarvas Gábor. Az elvándorlás a magyar szövetséget is negatívan érinti. A Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke a végsőkig kitart, de mint mondja, a folyamatosan romló gazdasági helyzet miatt

előállhat olyan szituáció, amikor már egyszerűen lehetetlen lesz ottmaradni.

„Mindnyájunkra nagyon nehéz idők várnak, elsősorban Ukrajnára. Valószínűleg a több millió menekült egy része már nem tér vissza. Rengetegen pusztulnak el a háborúban, fiatal férfiak is, akikre nagy szükség lenne az ország újjáépítése során. Ez ugyanúgy vonatkozik a lembergi magyar szövetségre is, tagjaink száma valószínűleg megcsappan. Azok, akik elérték a nyugdíjas kort, már nem valószínű, hogy visszatérnek, bár azért bízom benne, hogy nem így lesz – jegyezte meg Szarvas Gábor. – Én amíg tudok, maradok, amíg a helyzet megengedi. Szinte nem is tudom, mihez kezdenék, ha történetesen úgy alakulna, hogy át kellene költöznöm Magyarországra. Viszont előállhat ilyen helyzet. Nincs garancia arra, hogy a háború ott reked a keleti megyékben. Sajnos egyre drágul minden, ezzel szemben se a nyugdíjak, se semmilyen más jövedelem nem növekszik. Előállhat egy olyan kényszerhelyzet, amikor már lehetetlen ittmaradni.”

Az elnök az InfoRádiónak elmondta, a szövetség életébe fokozatosan visszatérnek a kulturális programok, nemrég például államalapító Szent István királyunkra emlékeztek, de a vasárnapi iskola működését is fenntartják. Az egyesület az év elején több mint 150 tagot számlált, viszont azt, hogy közülük most hányan tartózkodnak Lembergben, nem tudják pontosan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×