eur:
395.34
usd:
366.72
bux:
65166.76
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Pexels.com

Rekordszámú panasz az ukrán nyelvtörvény megsértése miatt

Ukrajnában 2019-ben fogadták el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt, amit azóta csak röviden nyelvtörvényként emlegetnek. A jogszabály ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is tiltakoztak, hiszen a törvény semlegesíti a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogait, és a magánbeszélgetések, illetve egyházi szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Júliusban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Mostantól a nyelvi ombudsman bírságot is kiszabhat azokra, akik megsértik a nyelvtörvényt. A pénzbüntetés összege első alkalommal 3400-tól 8500 hrivnyáig, azaz 35 ezertől 92 ezer forintig terjedhet. Ismétlődő jogsértés esetén akár 130 ezer forintnak megfelelő hrivnya pénzbírságot is kiszabhatnak.

A törvény elsősorban az orosz nyelv ellen irányul.

Egyelőre mentesülnek alóla a krími tatárul, angolul, illetve az EU más hivatalos nyelvén, így a magyarul is megjelenő tartalmak.

A törvény nem zárja ki, hogy az internetes platformon más, akár kisebbségi nyelven is közzétegyenek információkat, csupán az adott intézmény internetes oldala legalább ugyanannyi információval kell, hogy rendelkezzen az államnyelven, mint amennyit idegen nyelven közzétettek.

Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerint a háborús körülmények között

a nyelvtörvény be nem tartása „az ellenség kezére játszik”.

Úgy tűnik, az ukrán állampolgárok komolyan veszik a rendeletet, ugyanis

a jogszabály életbe lépését követő első 10 napban rekordszámú panasz érkezett a nyelvtörvény megsértése miatt.

Július 16-a és 25-e között 502 bejelentést tettek.

Az elmúlt napokban a közösségi oldalakon is némiképp felélénkültek az államnyelv-védők: az egyik kárpátaljai felhasználó magyarul írt bejegyzése alatt például egy olyan ukrán hozzászólás jelent meg, ami arra szólította fel a hölgyet, hogy posztoljon ukránul, mert a méltatlankodó szerint, „az Ukrajnában élő emberek ukránul beszélnek”.

Az ukrajnában élő kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarságot a nyelvtörvény mellett egy másik jogszabály-tervezet is korlátozná. Az ukrajnai nemzeti közösségekről készült rendelet ellen a minap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is tiltakozott. A KMKSZ nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelik, a törvénytervezet megvitatásából ezúttal is kihagyták a magyar érdekvédelmi szervezetek illetékeseit, és a rendelet újabb jogszűkítést irányozna elő.

A tervezet már nem is a nemzeti kisebbségek meghatározást, hanem a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint „a tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne Ukrajnában” – tudósította az InfoRádiót Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa Ungvárról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×