Júliusban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.
Mostantól a nyelvi ombudsman bírságot is kiszabhat azokra, akik megsértik a nyelvtörvényt. A pénzbüntetés összege első alkalommal 3400-tól 8500 hrivnyáig, azaz 35 ezertől 92 ezer forintig terjedhet. Ismétlődő jogsértés esetén akár 130 ezer forintnak megfelelő hrivnya pénzbírságot is kiszabhatnak.
A törvény elsősorban az orosz nyelv ellen irányul.
Egyelőre mentesülnek alóla a krími tatárul, angolul, illetve az EU más hivatalos nyelvén, így a magyarul is megjelenő tartalmak.
A törvény nem zárja ki, hogy az internetes platformon más, akár kisebbségi nyelven is közzétegyenek információkat, csupán az adott intézmény internetes oldala legalább ugyanannyi információval kell, hogy rendelkezzen az államnyelven, mint amennyit idegen nyelven közzétettek.
Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerint a háborús körülmények között
a nyelvtörvény be nem tartása „az ellenség kezére játszik”.
Úgy tűnik, az ukrán állampolgárok komolyan veszik a rendeletet, ugyanis
a jogszabály életbe lépését követő első 10 napban rekordszámú panasz érkezett a nyelvtörvény megsértése miatt.
Július 16-a és 25-e között 502 bejelentést tettek.
Az elmúlt napokban a közösségi oldalakon is némiképp felélénkültek az államnyelv-védők: az egyik kárpátaljai felhasználó magyarul írt bejegyzése alatt például egy olyan ukrán hozzászólás jelent meg, ami arra szólította fel a hölgyet, hogy posztoljon ukránul, mert a méltatlankodó szerint, „az Ukrajnában élő emberek ukránul beszélnek”.
Az ukrajnában élő kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarságot a nyelvtörvény mellett egy másik jogszabály-tervezet is korlátozná. Az ukrajnai nemzeti közösségekről készült rendelet ellen a minap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is tiltakozott. A KMKSZ nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelik, a törvénytervezet megvitatásából ezúttal is kihagyták a magyar érdekvédelmi szervezetek illetékeseit, és a rendelet újabb jogszűkítést irányozna elő.
A tervezet már nem is a nemzeti kisebbségek meghatározást, hanem a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint „a tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne Ukrajnában” – tudósította az InfoRádiót Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa Ungvárról.
