kúria

A Kúria idén megvizsgálja a kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek bírói gyakorlatát – jelentette be idei munkatervéről a legfelsőbb bírói testület.

Visszamenőlegesen ugyanis nem hathat egy döntés - tette egyértelművé az InfoRádió Aréna című műsorában Darák Péter, a Kúria elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Viking kapitányát hol szabadlábra helyezik, hol letartóztatják, mivel az óvadék megítélését mintha nem minden hatóság értelmezné ugyanúgy. Darák Péter beszámolt arról is, hogy 2011 óta a legnagyobb változás előtt áll a legfőbb bírói fórum.

A büntetés-végrehajtási bíráknak tekintettel kell lenniük a társadalom védelmére, amikor a feltételes szabadlábra helyezésről döntenek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kúria elnöke

Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját kedden a Kúria.

Ha a bíró úgy dönt, hogy nem követi a Kúria esetjogát, erre meggyőző érveket kell szolgáltatnia - mondta az igazságügy-miniszter, aki szerint ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét.

A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől - tudatta a legfelsőbb bírói fórum.

Az Európai Unió bíróságának határozata nem veti el a magyar ítélkezési megoldást, ezért árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségére hivatkozva a fogyasztók nem léphetnek fel új igényekkel, a kezelési költség és a folyósítási jutalék tisztességtelenségének kérdéskörében azonban a Kúria a bíróság ítélete alapján hozza meg döntését - közölte a testület.

Ezúttal nem szabadulhat 15 milliós óvadék ellenében, épp ezt találta törvénysértőnek a legfelsőbb fokú ítélet.

Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyezett a 28 halálos áldozatot követelő dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány ügyében - mondta ki a Kúria hétfőn kihirdetett elvi jellegű határozatában. A konkrét ügyben a kényszerintézkedés változatlan maradt.

A Kúria a legfőbb ügyész indítványára jár el az ügyben, a nyilvános ülést július 29-ére tűzték ki.

A bírónak joga van ahhoz, hogy akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekintsen a feltételes szabadlábra helyezéstől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kúria elnöke. Darák Péter arról is beszélt, hogy a testület legutóbbi döntése milyen hatással lehet a bíróságok további gyakorlatára.

Országszerte csaknem ötezer devizahiteles érvénytelenségi per van folyamatban - árulta el az InfoRádióban a Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György. Hozzátette: az elévülés miatt azonban már nem számolnak újabb ügyekkel.

Már folyamatban van a Kúrián a dunai hajóbalesetben meggyanúsított kapitány óvadékának az ügye – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke. Darák Péter hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész elvi megállapítást kért az ügyben.

Foglalkoznia kell a Kúriának az óvadék megállapításának gyakorlatával - közölte Kónya István elnökhelyettes.

Csupán finomhangolásokat tart szükségesnek a Nemzeti Választási Bizottság egy éve megválasztott elnöke a testület munkájában. Rádi Péter az InfoRádió Aréna című műsorában azt ígérte, hogy a Kúria állásfoglalásai már az őszi önkormányzati választások során látszani fognak.

Az InfoRádió által megkérdezett ügyvéd szerint várhatóan a Kúria mondja majd ki a végső szót abban a devizahiteles perben, amelyben hétfőn az ügyfélnek adott igazat az ítélőtábla.

Jogerősen pert nyert bankjával szemben egy devizaadós, a Fővárosi Ítélőtábla szerint a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

Csaknem két éve tartó pereskedés végére került pont.

A Kúria helyben hagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) határozatát, amely kimondta: a UPC jogszerűtlen összegeket követelt 2017-ben az előfizetőitől a határozott idejű szerződések felmondásakor, és amelyben emiatt 20 millió forintos bírságot szabott ki a szolgáltatóra. A jogsértő gyakorlat a szolgáltató minden határozott idejű szerződéses előfizetőjét veszélyeztette.