Címke: friedrich merz (199 cikk)

A bírálatok ellenére nem akárhonnan kaptak támogatást a február végi választások után nagykoalíció megalakítására törekvő pártok a hosszú távú eladósodással járó rendkívüli pénzügyi alapok létrehozásához – a lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem bánja a hiteleket, a legfontosabbnak a biztonság erősítését tartja.

A Bundeswehr erősítéséről, valamint az elavult infrastruktúra felújításáról a csillagászati költségek ellenére szinte egy csapásra megállapodás jött létre a koalícióra készülő német pártok, a CDU/CSU és az eddigi vezető kormánypárt, az SPD között, az illegális bevándorlás kezelése azonban a sikeres kezdés után konfliktussal fenyeget.

Két, összesen 900 milliárd eurós rendkívüli alap létrehozásáról, ehhez pedig a német gazdaságpolitikában sokáig tabunak számító állami hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról állapodott meg a német választásokat megnyerő CDU/CSU és a velük valószínűleg koalíciós kormányt alakító SPD.

A német hadsereg és a leromlott infrastruktúra feljavítására tett indítványt a kormányalakítási tárgyalásokon a CDU elnöke, és a kancellárjelölt ráadásul azt szeretné elérni, hogy még a mostani Bundestag szavazzon az ehhez szükséges jogszabály-módosításokról.

Félig sportnyelven szólva a legerősebb felállásban ültek tárgyalóasztalhoz a "csapatok" – a parlamenti választások győztese, a konzervatív CDU/CSU, valamint a koalíciós partnernek választott szociáldemokrata SPD egyaránt kilencfős delegációja megkezdte a tervezett kormányalakítással kapcsolatos egyeztetéseket.

Ha ránézünk a választási térképre, akkor olyan, mintha az NDK most is élne és virágozna – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában a német választási eredményekről. A korábbi berlini nagykövet szerinte nehéz feladat vár a leendő koalícióra, miközben "lyukas a sisak, rongyos az egyenruha, mindenkinek súlyos sebei vannak".

A leendő német kancellár és a francia elnök együtt vacsorázott.

Európában elitcserére van szükség, mert ez az elit csődöt mondott – állapította meg Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A leendő német kancellárral kapcsolatban szkeptikus, mint mondja, „Németország kancellárjának lenni komoly dolog, nem látom benne azt az elkötelezettséget, azt a felkészültséget és azt a politikai tehetséget, ami ehhez kellene”.

A CDU berlini főhadiszállásán, az egykori kancellár nevét viselő Konrad Adenauer-házban már táblát cseréltek. Friedrich Merz kancellárjelölt helyett Merz portréja már kancellárként díszíti a termet. A választások győztesének ígérete szerint húsvétra Németországnak cselekvőképes és egyben nagykoalíciós kormánya lesz.

Érdekes eredményeket hoztak a németországi parlamenti választáson azok a választókerületek, amelyekben a kancellárjelöltek mérették meg magukat.

A vasárnapi német választások előtti helyzetről, a kampány legfontosabb témáiról, valamint Elon Musk és J. D. Vance egyaránt emlékezetes szerepvállalásáról is beszélt Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója a németországi helyzetet elemezve, az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, nagy a különbség az ország nyugati és keleti része között, előbbiben a CDU, utóbbiban az AfD dominál. De Alice Weidel pártja, a koalíciót tekintve, továbbra is a tűzfal mögött van.

Az amerikai elnök Ukrajna-politikája megosztja a német pártokat, és a vasárnapi választások előtti utolsó felmérések szerint a Donald Trump álláspontja mellett kiálló Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága nőtt, míg a győzelemre esélyes konzervatív pártoké némiképp csökkent.

Elemzők szerint aligha kétséges, hogy Németország következő kancellárja a konzervatív CDU elnöke, egyben a keresztény pártok közös jelöltje, Friedrich Merz lesz, de ha nagykoalíciós kormány lesz, akkor abban nem kap szerepet a jelenlegi kancellár.

Egy héttel a német szövetségi választások előtt, vasárnap az RTL és NTV csatornák közös műsorában találkoztak a kancellárjelöltek egy kétórás televíziós vitában. A felmérések szerint a CDU/CSU jelöltének sikerült a legjobban a politikusok csatája, amelyet több mint nyolcmillióan követtek figyelemmel.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Két héttel az előre hozott parlamenti választások előtt a kampány hajrája kezdődött a két fő rivális, a legesélyesebb kancellárjelöltnek tartott konzervatív Friedrich Merz és a tisztségért újrainduló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz televíziós vitájával. A kilencvenperces szópárbaj elemzők szerint semmi meglepőt nem eredményezett.

A CDU kancellárjelöltje kiállt a migrációs szigorítások mellett, de azt is közölte, hogy a szociáldemokratáknak és a zöldeknek is be kell látniuk, hogy "a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy most vannak".

Hagyománynak számít Németországban a győzelemre esélyes pártvezetők választások előtti televíziós vitája. Rendszerint a közszolgálati tévék sugározták a csatát, most viszont külön szerepet vállalva az RTL kereskedelmi csatorna is bekapcsolódott, és alighanem nagyobb nézettségre számíthat, mint a ZDF és az ARD.

Nehéz napokon van túl a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje. Pártja ugyanis néhány órás kongresszuson teljes támogatásáról biztosította Merz gazdasági, biztonságpolitikai és migrációs programját, amely különös tekintettel az utóbbira a múlt héten a Bundestag többsége nem csak bírált, de el is utasított.

Mind a parlamentben, mind az utcán rendkívül magasra csaptak az indulatok az elmúlt napokban Németországban. Az ok a február 23-i előre hozott parlamenti választások fő esélyesének tartott konzervatív CDU migrációs programja és ettől elválaszthatatlanul a radikális jobboldali AfD-vel való feltételezett együttműködés.