Infostart.hu
eur:
367.68
usd:
328.21
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél
Annalena Baerbock, a Zöldek, Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség és Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje (b-j) az első televíziós vitájának kezdete előtt Berlinben 2021. augusztus 29-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA

Már a tévévitáról is vita van Németországban – mégis összecsapnak a jelöltek, de az AfD nélkül

Hagyománynak számít Németországban a győzelemre esélyes pártvezetők választások előtti televíziós vitája. Rendszerint a közszolgálati tévék sugározták a csatát, most viszont külön szerepet vállalva az RTL kereskedelmi csatorna is bekapcsolódott, és alighanem nagyobb nézettségre számíthat, mint a ZDF és az ARD.

A hagyományok ellenére az előzmények nem mindennaposak. A szokásos vitát a két közszolgálati televízió, a ZDF és az ARD kezdeményezte, mégpedig a két legesélyesebbnek tartott kancellárjelölt, Friedrich Merz, a konzervatív CDU elnöke és a kancellári tisztségért újrainduló szociáldemokrata Olaf Scholz részvételével. A rendezők szándékát azonban sajátos módon a kereszténydemokrata politikus kifogásolta. Merz úgy érezte, hogy kettejük vitája a nézők számára túl unalmas lenne, ezért azt indítványozta, hogy az érdeklődés felcsigázása érdekében bővítsék ki a résztvevők körét. Javasolta, hogy ne ketten, hanem négyen vitázzanak, bevonva a Zöldek Pártjának kancellárjelöltjét, Robert Habecket és az AfD jelöltjét, a párt társelnökét, Alice Weidelt is. "Ebben az esetben valóban parázs vitára lehetne számítani" – indokolt a konzervatívok kancellárjelöltje.

A legfrissebb értesülések szerint Merz megerősítette, hogy Weidellel is kíván vitázni. "Határozott szándékom, hogy a televízióban közvetlen konfrontáció alakuljon ki köztem és Alice Weidel között.

Ezáltal ismét világossá válhat, hogy nincs semmi közös a CDU és az AfD között"

– idézte több hírportál is a konzervatív párt kancellárjelöltjét.

A rendkívüli patthelyzet nyomán az RTL kereskedelmi csatorna merészet lépett. Noha az indoklásban ez feketén-fehéren nem szerepelt, a televízió minden bizonnyal ráérzett arra, hogy a négy résztvevővel az érdeklődés minden bizonnyal rendkívüli lenne. Ezt a feltételezést alátámasztja az elmúlt napok szinte példa nélkülii parlamenti csatározása az illegális bevándorlás elleni harcról, ettől elválaszthatatlanul pedig a többiek által kiközösített, de töretetlen támogatottsággal rendelkező AfD-hez fűződő viszonyról.

A csatorna be is jelentette, hogy február 16-ra a Quadrellnek elkeresztelt műsorba meghívták Robert Habecket és Alice Weidelt is. Az egy héttel a választások előtt sorra kerülő vitát a tévé neves moderátorai, köztük Günther Jauch vezetik. A nem sokkal 20 óra után kezdődő "négyes" párbaja előtt külön vitát tart a fennmaradó három párt, a liberális FDP, a radikális baloldali BSW és a hagyományos baloldal, a Die Linke vezetője is.

A két közszolgálati csatorna ugyanakkor kitart az "unalmasnak" minősített vita mellett Friedrich Merz és Olaf Scholz között, amit február 9-én tartanak. A ZDF és az ARD eredeti terve az volt, hogy egy nappal később Habeck és Weidel részvételével külön vitát sugározzanak, ettől azonban azonban a zöldpárti kancellárjelölt elzárkózott.

Címlapról ajánljuk
Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Javuló költségvetés vagy súlyos hiány? Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya a Pénzügyminisztérium adatai szerint. A számokból az is látszik, hogy a szeptemberi hiány kedvezőbb a tavalyinál, viszont a kilenc havi hiány még mindig meghaladja az 5200 milliárd forintot. A kilátásokat Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője vázolta az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthattunk, különösen a japán tőzsde teljesített jól. A jó hangulat Európára is átragadt, ahol szintén felfelé vették az indexek az irányt és ezt a zárásig is megtartották. Idehaza különösen az OTP-re volt érdemes figyelni, ugyanis múlt héten az orosz kivonulás hírére alaposan beleadtak a bankrészvénybe, 40 000 forint alatt is járt az árfolyam. Hétfő reggel egyelőre történt nagyobb elmozdulást a részvényben, a többi blue chip részvénnyel egyetemben a magyar bankpapír is zöldben zárt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×