Címke: depresszió (59 cikk)

Az autóversenyzéshez kell egy jó adag egoizmus is, és ha valaki kibillen az ideális állapotból, arra rögtön lecsapnak az ellenfelek – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője arra reagálva, hogy Lewis Hamilton nyíltan beszélt egy interjúban mentális problémáiról. Vámosi Péter hozzátette: a legtöbb pilóta azt mutatja a külvilágnak, hogy nagyon kemény, azt azonban csak a közvetlen környezetük tudja, mennyit vesz ki belőlük valójában a versenyzés és az állandó stressz.

A Mercedes Formula–1-es pilótája évek óta mentális problémákkal küzd.

A rendszertelen munkarend által okozott hátrányok, mint a fáradtság és a családdal töltött idő hiánya, jól ismertek. Ám új kutatások rávilágítanak arra, hogy mindez súlyosabb hosszú távú egészségügyi következményekkel is járhat.

A rendszeresen kevés alvás megnöveli a depresszió kockázatát – derül ki egy új tanulmányból. Ami újdonság a kutatásban: úgy tűnik világossá válik, hogy az alváshiány előzi meg a depressziót és az nem a betegség következménye.

A szorongásoldás eszközös terápiájának lehetőségeit vizsgálják a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) kutatói.

Miközben a fejlett világban a lakosság 30 százaléka életében legalább egyszer átesik depresszión, nagyon sokan nem jutnak el szakemberhez, vagy nem jól azonosítják be a tüneteiket. Brüsszelben a közösségi beavatkozás volt a fő témája az Európai Szövetség a Depresszió Ellen nemzetközi találkozóján.

A technológia az alapellátásban segíthetné a világszerte milliókat érintő mentális betegség szűrését, időt és pénzt spórolva az egészségügynek.

Még a kis mértékben szennyezett levegő is okozhat nagy bajt: a kutatók azt találták, hogy a hosszú kitettség ebben az esetben is depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.

A vérben keringő gyulladáscsökkentő anyagok viselkedéséből jutottak ígéretes következtetésre a kutatók.

Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója arra figyelmeztet, hogy az országoknak érdemes lenne lépéseket tennie az emberek lelki egészségért. A depresszió ugyanis a munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát emészti föl.

Kutatók szerint madárdalt hallgatni gyógyító hatású lehet mentális egészségünkre nézve.

A bajok nem a koronavírus-járvánnyal kezdődtek, hanem sokkal korábban.

Több, depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszer azért lehet hatástalan egy friss elemzés szerint, mert nem az állapot valódi kiváltó okát kezeli.

Egy új tudományos jelentés szerint súlyos betegségek okozója lehet a cigi, a dohányzók aránya sokkal magasabb a mentális betegségben szenvedők körében.

Van viszont egy szint, aminél több testmozgás már nem jár további elönyökkel ebben a tekintetben.

Ha valaki az ünnepek után legalább két hétig úgy érzi, képtelen az örömre és rossz kedve van, akkor depresszió gyanújával érdemes orvoshoz fordulnia – hívja fel a figyelmet Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Idén a 2019-es, vagyis Covid előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsősorban a serdülőket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértő”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést.

A szakembert a kognitív terápia atyjaként tartják számon.

Egy, a koponyába ültetett és az agyba bekötött elektromos implantátummal ígéretes eredményeket értek el egy páciensnél a depresszió felismerésének és kezelésének terén amerikai tudósok.