Az évkezdet legfontosabb és leglátványosabb csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése – írták a közleményben.
A tájékoztatás szerint olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig
felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal (átlagos maximum 84) és a decemberi Geminidákkal (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként).
A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Föld felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látják az emberek hullócsillagként.
A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó. Érdekesség, hogy a kisbolygók ritkán produkálnak meteorrajok alapját képező törmelékfelhőt pályájukon. A különös égitest viszont mégiscsak felelős a Quadrantidák meteorzáporért, ami arra enged következtetni, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez az objektum hagyhatta maga mögött azt a vékony porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik a Földdel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját - írták.
A tájékoztatás szerint
a Quadrantidák megfigyelésére csütörtökön a pirkadatot megelőző órák a legalkalmasabbak.
A raj radiánsa ekkor emelkedik a legmagasabbra, hajnali hat órakor a nyolcvan fokos horizont feletti magasságot fogja közelíteni a keleti égbolton. „A Hold ezúttal nem lesz segítségünkre, a radiánshoz viszonylag közel, a Szűz csillagképben világít majd 49 százalékos fázisban, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a Quadrantidák többségét alkotó 3-6 magnitúdós fényességű meteorok észlelését” – teszik hozzá. Ugyanakkor a raj bővelkedik nagyon fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esély van a látványos, emlékezetes csillaghullásra. A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni – ilyen Budapesten például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy - olvasható a közleményben.
A jelenségről és annak megfigyeléséről részletes leírás olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán.
(Nyitóképünkön: Hosszú expozíciós idővel készített felvételen a Quadrantidák meteorraj az észak-spanyolországi Comillasban álló Szt. István-kápolna fölött a 2018. január 4-ére virradó éjjel. MTI/EPA/Pedro Puente Hoyos)