A japán űrhivatal (JAXA) hétfőn közölte: van remény arra, hogy újra lehessen indítani a SLIM japán holdszondát, de egyelőre a gazdaságos energiafelhasználás érdekében megszakították az egység áramellátását. A holdra szállás japán idő szerint múlt szombaton sikeresen megtörtént: a SLIM elsődleges feladata az volt, hogy 100 méteres pontossággal le tudjon szállni a megadott területen. Az űrhivatal ugyancsak a hétvégén arról számolt be, hogy a szonda nem kap áramot a napelemeiből, csak akkumulátorról képes működni.

Azért kellett megszakítani az áramellátást, hogy megőrizzék a töltést a SLIM akkumulátoraiban az esetleges újraindításig. A modul napelemei nyugatra néznek, így ha később a napfény majd ebből az irányból érkezik a Hold felé, lehetőség nyílik napenergia termelésére.

A SLIM a Shioli nevű, 300 méteresnél kisebb átmérőjű kráterben szállt le a Hold felszínén, ahol a feladata szerint

kőzetelemzést végez majd a holdkéreg eddig kevéssé ismert feltárása céljából.

A SLIM egy teniszlabdánál alig nagyobb, két kamerával ellátott, SORA-Q nevű gömbölyű holdjárót is vitt magával, amely az alakját változtatva képes a holdfelszínen közlekedni.

Kiss László azt mondta az InfoRádióban, hogy a múlt hétvégi leszállás olyan értelemben sikeres volt, hogy a szonda „leesett a megfelelő ferde helyre”. Kifejtette, hogy a SLIM elnevezés a Smart Lander for Investigating Moon rövidítése, ami magyarul tömören annyit jelent: okosan landoló leszállóegység a Hold vizsgálatához. A Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász hozzátette: egy teljesen új koncepciót dolgozott ki a JAXA és a Takara Tomy japán játékgyár, amely lehetővé teszi, hogy a szonda ferde talajon is le tudjon szállni. Ugyancsak újdonságnak számított, hogy

egy képelemző algoritmus folyamatosan figyelte azt, hogy minél pontosabban landoljon azon a helyen, amelyet előre kijelöltek.

A cél az volt, hogy száz méteresnél ne legyen nagyobb az eltérés ehhez a ponthoz képest. Két leszállóegység egy „robotszöcskét” és egy transzformer robotot vitt magával.

A csillagász elmondása szerint a problémát az okozta, hogy a központi egység „oldalra dőlt állapotot vett fel” a Hold felszínén, ami miatt

a napelemtáblája a helyi nyugati irányba mutat, így viszont nem süt rá a Nap.

Ha pedig a fedélzeti akkumulátor lemerül, akkor néhány napig nem tudja újratölteni magát az egység. A kidobott két kis szonda, a „robotszöcske” és a transzformer robot eleve akkumulátorral működik. Ezeknek az eszközöknek az adatait Kiss László tájékoztatása szerint csak akkor lehet majd teljesen mértékben visszanyerni, amikor a Hold földközi keringése folyamán a Nap átmegy a nyugati oldalra. Ha ez megtörténik, ismét működésbe léphet a felszíni egység.

Japan becomes the fifth country to land on the moon ?

?Before this, India, Russia, America and China have achieved this success.

? Japan's #SLIM Moon Mission successfully lands on the lunar surface. #JAXA

Chandrayaan-3 SLIM pic.twitter.com/jINgltCtFF

— Radhika Chaudhary (@Radhika8057) January 19, 2024

A SLIM holdszonda központi egységét 12 százalékos töltöttségi szintnél kapcsolták le. A csillagász elmondta:

várhatóan a hét második felében már éri majd napsütés a napelemtáblákat, ekkor nyílhat lehetőség az újraindításra.

Mi megszoktuk azt, hogy a Földön reggel felkel, este pedig lemegy a nap. Felmerül a kérdés, miért kell napokat várni arra, hogy a napelemtáblákat napfény érje? Nos, ez a Hold keringése miatt van. Kiss László magyarázata szerint a Hold úgy kering a Föld körül, hogy pontosan annyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi idő alatt körbejárja a Földet. Egészen pontosan 29 napig tart, amíg körbemegy a Föld körül, és ennyi ideig tart, amíg a saját tengelye körül is megfordul, tehát emberi idő szerint a nappalok és az éjszakák is egyaránt két-két hétig tartanak a Hold felszínén.

Az űrszondát 2023. szeptember 7-én indították el rakétával a délnyugat-japáni Tanegasima űrrepülőtérről, és december 25-én állt Hold körüli pályára. A sikeres holdra szállásnak köszönhetően a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és India után Japán az ötödik ország, amely űrmodult juttatott a Hold felszínére.