A „mindenségnek” körülbelül az 5 százaléka normál anyag, ami „mi vagyunk”, és ezt meglehetősen jól ismerjük. Emellett 22-23 százalék az, aminek van gravitáló hatása, vagyis tömegvonzása, de nem látjuk egyáltalán, ezt nevezik sötét anyagnak, amiről semmit sem tudni. Az univerzum fennmaradó háromnegyedét kitevő összanyag-energia mennyiségéről, amit sötét energiának neveznek, pedig annyi ismert, hogy a hatására az univerzum tágulása gyorsul, vagyis taszító erőként hat, mintha antigravitáció lenne – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss László csillagász. Utóbbi létezése mindössze 25 éve ismert, felfedezéséért Saul Perlmuttert, Brian P. Schmidtet és Adam Riesst fizikai Nobel-díjjal jutalmazták 2011-ben.

Mindazonáltal a szinte végtelennek tekinthető – körülbelül 100 milliárd galaxis, csillagvárosonként körülbelül 100 milliárd csillag alkotta – univerzumnak csupán a legközelebbi, száz parszeken, két-háromszáz fényéven belüli térrésze – benne nagyjából 300 ezer csillag – az, ami részletesen, úgymond megnyugtatóan ismert – emelte ki a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója. Ezt az Európai Űrügynökség legnagyobb űrobszervatóriuma, a Gaia asztrometriai űrszonda derítette föl az elmúlt 5-6 évben. „Ez egy olyan katalógus, amire azt mondták a szakemberek, hogy lényegében minden benne van, ami ezen a távolságon belül van” – fogalmazott Kiss László, jelezve, hogy ez a 300 fényév csak egy hangyányi része a 100 ezer fényév átmérőjű Tejútrendszerünknek.

„Tehát egy nagyon kis szűk szeglete a világegyetemnek az, amire azt merném mondani, hogy ott körülbelül mindent ismerünk” – ismételte meg a szakértő. Érdekességként jegyezte meg, hogy az Európai Űrügynökség – tavaly nyáron útnak indított – Euclid (Eukleidész) nevű űrtávcsövének első felvétele a Perseus-halmazhoz tartozó galaxist mutatta, aminek hátterében további százmillió új galaxis tárult föl – az eszköz infravörös érzékenységének köszönhetően. „Annyi, amennyi még soha, egy mindösszesen zsebkendőnyi vagy féltenyérnyi égterületen. Tehát valójában a belátott univerzum katalogizálásában, ennek megismerésében még éppen csak a felszínt kapirgáljuk” – húzta alá.

Csillagászati kérdések

Kiss László szerint jelenleg három kérdéskör az, ami a jelenkor csillagászatát és asztrofizikáját befolyásolja. Az egyik az a sötét anyag és sötét energia, ami – megfogalmazása szerint – rendkívül komplikált kozmológiai terület, amiről ő sem tud a teljes autoritás súlyával beszélni. A második a nagy, globális, univerzális kérdések. A harmadik: egyedül vagyunk-e az univerzumban, van-e élet máshol, ami akár elméleti mód is megközelíthető, ehhez az evolúcióbiológusok értenek.

„Lehet, hogy néhányan majd a fejükhöz kapnak, hogy »jaj, ez a csillagász már megint a Földön kívüli életről beszél«, de mit tehetek róla? Ez tényleg a jelenkor csillagászatának (is) az egyik legfontosabb kérdése,

mert ma már vannak olyan űreszközeink, elsődlegesen a James Webb-űrtávcsőre gondolok, aminek az egyik nagy ígérete, hogy távérzékeléssel, csillagászati módszertannal adott esetben képesek leszünk más csillagok körül keringő bolygók légkörében kimutatni olyan molekulákat, amelyek a Földön vannak a légkörünkben, és amelyeket az élet hozott létre. Ha ilyet látunk egy Földhöz hasonló bolygó légkörében, akkor az erős jelzése lesz annak, hogy esetleg ott biológiai aktivitás is lehet, és akkor el lehet kezdeni gondolkozni azon, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. Akár empirikusan, tehát adatalapon is lehet valamit mondani azzal kapcsolatban, hogy az élet szeret-e kialakulni máshol, mert jelenleg erre a kérdésre valójában nem tudjuk a választ" – mondta a csillagász.

Föld-szerű bolygók

Emlékeztetett, hogy már számos Föld-szerű bolygó ismert, amely a lakhatósági zónában kering a csillaga körül, ami azt jelenti, hogy nem túl távol, hogy túl hideg, de nem is túl közel, hogy túl meleg legyen. Ezek csillagai azonban nem olyanok, mint a mi Napunk, hanem annál sokkal kisebb és hidegebb vörös törpék. Mint például a Proxima Centauri, a Kentaur- vagy a Trappist 1 a Vízöntő csillagképben.

„Nekem a Trappist 1 tetszik legjobban, ami egy vérvörös színű csillag, és van körülötte hét bolygó, ezért aztán úgy is lehet hívni, hogy a vérvöröske és a hét törpe” – jegyezte meg. A hét bolygó közül három is olyan távolságban kering a csillaga körül, hogy a felszínükön az egyensúlyi hőmérséklet akár a folyékony vizet is lehetővé teszi, amiről úgy gondoljuk, hogy a földi típusú életnek nélkülözhetetlen alkotórésze – mondta.