Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay.com

Aszódi Attila: ha a konfliktus elérné a kurszki atomerőművet, az komolyan növelné a nukleáris kockázatot

Törékenynek érzi az ukrajnai háborúban érintett atomerőművek helyzetét a BME Természettudományi Karának dékánja, aki szerint növeli a kockázatot, hogy már az oroszországi kurszki atomerőmű is a frontvonal közelébe került.

Ebben a pillanatban két olyan terület van Ukrajnában, amely komoly aggodalomra ad okot atomerőmű-biztonsági szempontból, és ami a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség figyelmét is folyamatosan fenntartja Aszódi Attila, a BMGE TTK dékánja szerint.

"A négy plusz egy nukleáris telephelyből a zaporizzsjai atomerőmű az, ahol a konfliktus egyik fő forrása van. Ez a frontvonalban van, és az oroszok kontrollálják. Minden nukleáris telephelyen vannak nemzetközi szakértők, de az látszik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség beszámolói alapján, hogy bár odaengedik őket bizonyos helyszínekre, de nem tudnak szabadon bejárni mindenhova. A legutolsó NAÜ-jelentés szerint is vannak olyan részei a turbinacsarnokoknak, ahova beengedik őket az oroszok, és vannak olyanok, ahova nem" – mutatott rá az InfoRádióban Aszódi Attila.

Vagyis lehetnek ezeken a helyeken olyan katonai eszközök, amelyeket az oroszok nem szeretnének megmutatni a nemzetközi szakértőknek, ez pedig később konfliktusforrás lehet.

A másik, ami nemzetközi szempontból Aszódi Attila szerint kritikus, hogy Oroszország szisztematikusan rombolja az ukrán energiainfrastruktúrát.

"Benne a villamoshálózatot; számos alállomást ukrán területen. Tehát nem a frontvonalban, hanem az ukránok által ellenőrzött területeken is számos alállomást ért rakétatámadás, és ez most már olyan szintet ért el, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség külön szakértőkkel kívánja ezeket az alállomásokat meglátogatni és felmérni, hogy milyen ezekben a károsodás" – mondta a szakértő, és hozzátette, ez azért lényeges az atomerőművek szempontjából, mert az összes nukleáris telephelynek szüksége van stabil villamosenergia-ellátásra, és ha a villamoshálózat instabil – márpedig az –, és újabb támadások érik újra és újra az alállomásokat, akkor "az országos összeomlás nagyon komoly problémát okozhat nukleáris biztonsági szempontból is".

Az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg is betört orosz területekre, Kurszk városánál pedig szintén van atomerőm, de Aszódi Attila szerint annak a helyzete teljesen más.

"Kommersz eszközeikkel ezek az ukrán csapatok lőtávolban vannak a kurszki atomerőműtől, és ez egy újabb telephelyet von be potenciálisan ebbe a konfliktusba. Ez azért is lényeges, mert sajnos a kurszki telephelyen alacsonyabb biztonsági szinten aluli blokkok vannak" – mondta a szakértő. Vagyis itt a veszély a technikai fejletlenség miatt is nagyobb. Aszódi Attila felidézte, Oroszországban nemcsak nyomottvizes reaktorok vannak, mint amilyen például a zaporizzsjai erőmű, hanem vannak még mindig üzemben csernobili típusú reaktorok is.

"A kurszki telephelyen két ilyen reaktort már leállítottak, de kettő még mindig működőképes. Ezek a blokkok nem rendelkeznek olyan nagy teherbírású, hermetikusan zárt épülettel, mint amilyennel az újabbak. Tehát ha ez a katonai konfliktus elérné a kurszki atomerőművet, az nagyon komolyan növelné a nukleáris biztonsági kockázatokat" – mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×