Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A beautiful mature woman is going through her receipts feeling worried she wont be able to pay her bills
Nyitókép: Anna Frank/Getty Images

Fontos bejelentési kötelezettség terheli a nyugdíjasokat

A nyugdíjasokat terhelő bejelentési kötelezettségről ír heti hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

A bejelentési kötelezettségeket a nyugdíjtörvény írja elő, és számos bejelenteni valója van egy nyugdíjasnak is. A nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatok bejelentését a hatóság felhívására tizenöt napon belül kell közölni. A nyugdíjas külön felhívás nélkül is haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugdíjra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

A bejelentést a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni. Írásban postai úton, személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélkapcsolati Irodájában, valamint a megfelelő űrlapot kiválasztva elektronikusan lehet bejelentést tenni.

Fontos tudni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem fogad el

  • szóbeli (telefonos) bejelentést vagy
  • nem saját kezűleg aláírt (elektronikusan azonosított) bejelentést vagy
  • e-mailben írt bejelentést.

Amit feltétlenül be kell jelenteni:

  • lakcímváltozás (lakóhely vagy tartózkodási hely vagy levelezési cím változása),
  • számlaszámváltozás (azé a pénzintézeti számláé, amelyre a nyugdíjat utalják),
  • névváltozás, házasságkötés, az özvegyi nyugdíjra jogosult házasságkötése,
  • közszférában végzett munka,
  • 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás,
  • elhalálozás (de csak ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas).

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nyugdíjasnak 2020. július 1-jét követően már nem kell bejelentenie, ha a nyugdíj mellett szerzett keresete meghaladná a mindenkori minimálbér 18-szorosát. (Már csak a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a hasonló, életkortól függő ellátásokban részesülőket terheli bejelentési kötelezettség.)

A nyugellátás zavartalan folyósítása érdekében a lakcím- vagy számlaszámváltozást haladéktalanul be kell jelenteni. A lakcímváltozás miatt a nyugdíj kifizetési időpontja megváltozhat. Az új kifizetési időpontról az új lakcím szerint illetékes postahivatalnál kaphat a nyugdíjas tájékoztatást. A lakcím megváltozását akkor is be kell jelenteni, ha az ellátás kifizetése nem postai úton, hanem bankszámlára utalással történik. A lakcím- és számlaszámváltozást, illetve a nyugdíj folyósítási módjának (utalás vagy postai kézbesítés) változásához az elektronikus űrlapot itt találja.

Ha a nyugdíjas elmulasztja a lakcím- és számlaszámváltozást, amiatt elmaradhat vagy késhet a nyugdíj meghatározott időben való kifizetése. Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet csak felvenni.

A névváltozást az előző név közlése mellett, a változás okának megjelölésével kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

Özvegyi nyugdíj folyósítása esetén a házasságkötést haladéktalanul be kell jelenteni, mivel ez a tény a már megállapított hozzátartozói nyugellátásra való jogosultságot érintheti.

Ha valaki a nyugdíja mellett a közszférában, közszolgálati jellegű jogviszonyban (például közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) kezd dolgozni, azt be kell jelenteni. Ekkor ugyanis főszabály szerint a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetik a nyugdíja folyósítását. A nyugdíj folyósítása a jogviszony megszűnését követően a nyugdíjas erről tett bejelentése és a jogviszony megszüntetésének igazolása alapján indulhat újra. A korlátozás nem vonatkozik a szociális, a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a köznevelési és a szakképzési ágazatokban dolgozó nyugdíjasokra, ők tehát korlátozás nélkül fölvehetik a nyugdíjukat is az illetményük mellett – feltéve, hogy a munkáltatójuk nyilatkozatával ezt tudják igazolni.

Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, erről és a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) még az utazás előtt tájékoztatni köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges külföldi tartózkodás. A külföldön élő ügyfél választhat, hogy ellátásának folyósítását hova kéri – kérheti magyarországi, EGT-államban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban működő vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a külföldön élő vagy tartózkodó, magyar ellátásban részesülő személyre nézve adategyeztetést végez. A külföldön élő vagy tartózkodó személy adatainak egyeztetését hivatalból, EGT-állam vagy Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött állam esetén az adott állam társadalombiztosítási szervének bevonásával végzi, ha az adatcsere feltételei fennállnak. Egyéb esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül megkeresi az érintett személyt, akinek az adategyeztetés céljából kiküldött nyomtatványt megfelelően kitöltve, aláírva és bíróság, közjegyző, nyugdíjbiztosítási szerv, más külföldi hatóság, nyugdíjpénztár, pénzforgalmi szolgáltató vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve kell a kézhezvételtől számított egy hónapon belül visszaküldenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

Elhalálozás esetén az a szabály, hogy ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas, annak tényét és időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös. Ha viszont a nyugdíjas Magyarországon hal meg, azt nem kell külön bejelenteni, mert 2014. július 1-től a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a magyar elektronikus anyakönyvi rendszerben hivatalosan értesül a halálesetről.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×