A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az új technológiákra történő átállás a hazai mezőgazdaságban csak fokozatosan tud megvalósulni, de az első fecskék sikerei már láthatóak, a másképp gazdálkodók már többen is bizonyítottak, sikeresek a termékeik a piacon.

A volt köztársasági elnök az interjúban kifejtette, a klímaváltozás több szempontból is komoly kihívás a mezőgazdaság számára, és ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a világ számos pontján is. A hirtelen nagy mennyiségű csapadék talajeróziót okoz, míg az aszályos időszakokban a szél viszi el a kiszáradt talaj felső rétegét. Emellett csökken a talajvízszint, így sem felülről, sem alulról nem jut elegendő vízhez a növény. A téli aszály korábban ismeretlen volt, ma már nem az.

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hatásai hamarabb és súlyosabban jelentkeznek, mint Európa más részein, ez az a helyzet, amihez a gazdáknak alkalmazkodniuk kell - hangsúlyozta.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés növelése csak korlátozottan, a területek mintegy 10 százalékán lehetséges Magyarországon. Egyéb megoldás lehet a szárazságtűrőbb növényfajták nemesítése és termesztése, a növénykultúra megváltoztatása, a talajművelési technológia módosítása a talaj kímélése érdekében, valamint olyan természetes anyagok alkalmazása, amelyek javítják a talaj biológiai minőségét, és segítik a növények túlélését extrém időjárási körülmények között.

Hangsúlyozta, ma már ismerünk olyan gazdákat, akik kipróbáltak új módszereket, és nemcsak a föld minőségét javították, hanem nyereségesebbé tették a vállalkozásukat. Hozzátette:

fontos, hogy a fenntartható gazdálkodás és a nyereségesség nem zárja ki egymást.

Az interjúban a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, hogy a fogyasztói igények változása kényszerítő erővel tud hatni. Egyre jobban nő az igény a jobb minőségű és magasabb beltartalmú élelmiszerek iránt. Ez lehetőséget is jelent a gazdáknak, hogy magasabb áron értékesítsék a jobb minőségű termékeiket.

A volt köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az élelmiszerpazarlás hosszú távon nem megengedhető. Magyarországon évente fejenként 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki. Szerinte ennek megváltoztatása olyan szemléletváltást igényel, ami nem fog menni egyik évről a másikra. „Ha a 66 kilóról lemegyünk 50-re, majd elfogadható mértékű szintre tovább csökkentjük, akkor már tettünk valamit az ügy érdekében” – mondta.

Hozzáfűzte: „amit mégis kidobunk, annak feldolgozására újabb lehetőségeket kell keresnünk. Előállíthatunk belőle energiát vagy komposztot” – jelezte Áder János.