Önmaga a zárva tartás katasztrofális, kiváltképp olyan múzeumok számára, mint a Szépművészeti, amely egy látogatott intézmény, és ennek köszönhetően bevételei jó egyharmada a jegyárakból adódik – hívta fel a figyelmet Baán László az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, az alacsonyabb látogatószámmal bíró múzeum szempontjából majdnem indifferens a nyitvatartás, azonban, miután a Szépművészeti hosszú évek óta a leglátogatottabb – ami igaz a Nemzeti Galériára is, együtt meg különösképp –, azáltal, hogy bezárt,

az alapvető feladatokat nem tudta ellátni.

A főigazgató megjegyezte, bár a digitális térben nagyon intenzíven voltak jelen különféle virtuális kiállításokkal, amelyek nagy népszerűségeknek is örvendtek, azonban egy múzeum éppen azért az, ami, és őrizte meg helyét a világban bármely digitális technológiai forradalommal szemben, mert látogatható. Sajátos privilégiuma ugyanis, hogy az eredeti műalkotásokkal ott lehet találkozni. Ma már az interneten kiváló felbontásban, sokkal közelebb lehet kerülni egy festmény minden négyzetcentiméteréhez, de

nincs meg az a speciális sajátos élmény, mint a múzeumban, hogy „ott voltam, eredetiben láttam, a járvánnyal ez tűnt el”

– magyarázta.

Mint fogalmazott, hiába egyre erősebb és gazdagabb a digitális tér, a múzeumok „találkozás” privilégiumának elveszítése tartós veszteség lenne, ami a pandémia három hónapja alatt természetesen még nem következett be. Baán László ugyanakkor arra emlékeztetett, minden nagy múzeum, így a Szépművészeti, valamint a Magyar Nemzeti Galéria is, folyamatos, erős időszaki kiállítási programmal csábítja újra és újra vissza a látogatóit, de ezek most rendre elmaradtak. Kivételt jelentenek – tette hozzá – a turisták, akiket az állandó kiállítások is vonzanak. A nagyvilági múzeumoknak, mint a Louvre-nak, a British Museumnak, vagy akár a Van Gogh Múzeumnak a látogatottságát ugyanis az a turistaáradat adja, amely szinte kiapadhatatlan a világ szinte minden részéről. Tehát a nagy múzeum látogatottságát nem a helyi lakosok adják, hanem a turizmus, ami szintén megszűnt, hasonlóan az iskolai látogatásokhoz.

Magyarán az állandó kiállítások látogatottsága világszerte megzuhant, hiszen a hazai közönség azokat többnyire látta, az időszaki kiállítások pedig törölve lettek

– emelte ki.

A Szépművészeti Múzeumban például egy „fantasztikus” egyiptomi kiállítás, egy fáraó sírjának a felfedezése lett törölve, míg a Magyar Nemzeti Galériában az angol pre-raffaellita mozgalom átfogó kiállítása. De például Rómában egy nappal a megnyitását követően kellett bezárni a Raffaello Sanzio halálának 500. évfordulója alkalmából összeállt „elképesztő” tárlatot – fogalmazott Baán László.

Mi lesz a biodómmal?

Az InfoRádió Aréna című műsorban a Liget Projekt miniszteri biztos arról is beszélt, szerinte a fővárosi állatkert még befejezés előtt álló biodómjának az eredetileg meghatározotton kívül nem lehet más funkciója. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a beruházásáért felelős Fővárosi Önkormányzat elfogadható kompromisszumot tud kötni a kormánnyal az épület befejezéséért.

Megjegyezte: rövidesen lejár az a határidő, amit a főváros önmagának szabott, ugyanis az év elején azt közölték, befagyasztván ezt a fővárosi projektet, amire a magyar kormány eddig több mint 40 milliárd forintot szavazott meg, hogy négy-öt hónapos vizsgálat után a nyilvánosság elé állnak majd azzal, hogy mit kívánnak a biodómmal tenni. Baán László hozzátette, az épület nem nagyon tud más lenni, mint biodóm, nem alakítható át más funkcióra – még elvileg is elképzelhetetlen, tehát

vagy biodóm lesz vagy semmi, és le kell bontani - hangsúlyozta.

Szerinte ez is egy olyan program, amit nagyon jó lenne befejezni, amihez különböző számítások szerint tíz–húsz milliárd forintra lenne szükség, ami az idő előrehaladtával csak tovább emelkedhet. De az, hogy megvalósul-e, vagy sem Európa legnagyobb fedett trópusi csarnoka, az gyakorlatilag fővárosi kérdés – ismételte meg.

Baán László egyetértett, egy ilyen típusú létesítménnyel, annak növényzetével és állatvilágával mindenütt megugrott a látogatottság, példaként említve a lipcsei állatkertet. Minden hasonló projekt, még ha nem is állatkerti, rendkívül látványosságnak számít – fogalmazott –, ami a 150 éves Fővárosi Állat- és Növénykert esetében egyfajta modernizálást is jelentene.

Formálisan ugyan nem, de a közönség számára ez ugyanúgy a Városliget megújításának a része,

ezért kíváncsian várja a főváros álláspontját.

"Ha állami segítség eddig volt, nyilván lehetne a jövőben is, ezt a fővárosnak kell egyszer ugyanúgy az asztalra tenni. Csak nyilván nagyon nehéz a főváros pozíciója, azt mondani, hogy a Liget-projekt az egy elátkozott projekt az állatkerti sétány jobb oldalán, a bal oldalán pedig egy kívánatosan befejezendő. Ez egy pozícióváltást kellene, hogy jelentsen a számára" - fejtette ki.

A miniszteri biztos megismételte, bízik abban, hogy lassan-lassan elérnek ahhoz a ponthoz, amikor a főváros egy szakmailag kiérlelt, és arra építve, egy számára is elfogadható kompromisszum fog születni, és ebben nem kizárt, hogy helyet kaphat a biodóm kérdése is.