Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok

Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni.

Az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga – hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter.

A szakember tájékoztatása szerint az akciócsoport ugyanakkor komoly megbeszélést folytatott azzal kapcsolatban, hogy

van-e értelme júniusban újraindítani az iskolai oktatás, és ha igen, akkor az ország mely területein, milyen évfolyamokon.

Meglátásuk szerint erre az első négy osztályban lenne lehetőség, azonban a kötelezőséget kényes kérdésnek tartják, miután biztosan vannak olyan szülők, akik jobban féltik visszaengedi a gyermeküket az iskolapadba. A párhuzamos, vagyis az egyszerre történő digitális és helyi oktatást viszont semmiképp sem támogatnák, hiszen erre megfelelő munkaerő sincsen.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, külföldön is számos megoldás született, hiszen a legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy

a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson. Az viszont kétségtelen, tette hozzá Horváth Péter, hogy amiatt, hogy a szülők szabadságolása nagyban változott a korábbi évekhez képest a veszélyhelyzetben, a szigorú járványintézkedések betartása mellett, az igényekhez igazítva

komolyabb iskolai felügyeleti lehetőségre, napközi ellátásra, esetleg tematikus táborok megszervezésére lehet szükség

a nyári hónapokban.

Az évzárókra, illetve ballagásokra kitérve azt mondta: az érettségi bizonyítványok átadására látnak lehetőséget kisebb csoportokban, amennyiben az intézményekben biztosított a megfelelő biztonsági távolságok betartása, és az nyitott térben történik. A végzősök ballagását, hasonlóan a nyolcadikosokéval, momentán nem támogatják. A hetedikes diákok elmaradt kötelező védőoltását ugyanakkor a munkacsoport szükségesnek látná mielőbb pótolni.

A javító- és osztályozóvizsgákra az alapvető javaslatuk az, hogy amennyiben elbírálható, a digitális munkarendnek megfelelően online kerüljön sor ezekre. De ha szükséges, biztosítva legyen, szem előtt tartva az ismert biztonsági előírásokat, hogy a gyerekek személyes megjelenéssel is teljesíthessék vizsgakötelezettségüket – tette hozzá a szakember.

Az oktatási csoport javaslatokat fogalmaz meg, az iskola újraindításáról a kormány dönt. A kérdésről várhatóan néhány múlva tárgyal a kabinet – mondta a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta: ha a szülők tömegesen igénylik az iskolák újranyitását, akkor elgondolkdnak rajta. Eddig azonban nem tapasztalta ezt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×