Infostart.hu
eur:
388.84
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Júniusban újra iskola? – íme a javaslatok

Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken az alsósoknak újrainduljon az oktatás az iskolákban. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja szerint azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni.

Az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga – hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter.

A szakember tájékoztatása szerint az akciócsoport ugyanakkor komoly megbeszélést folytatott azzal kapcsolatban, hogy

van-e értelme júniusban újraindítani az iskolai oktatás, és ha igen, akkor az ország mely területein, milyen évfolyamokon.

Meglátásuk szerint erre az első négy osztályban lenne lehetőség, azonban a kötelezőséget kényes kérdésnek tartják, miután biztosan vannak olyan szülők, akik jobban féltik visszaengedi a gyermeküket az iskolapadba. A párhuzamos, vagyis az egyszerre történő digitális és helyi oktatást viszont semmiképp sem támogatnák, hiszen erre megfelelő munkaerő sincsen.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, külföldön is számos megoldás született, hiszen a legtöbb országban nem állt vissza százszázalékosan a hagyományos oktatás. Van, ahol délelőtti, délutáni csúsztatásban oldották meg a bejárást, de arra is akad példa, hogy felváltott napokon járnak iskolába a diákok. Mindenesetre az oktatási akciócsoport azt támogatja, hogy ha valakik, akkor az első–negyedik évfolyamosok térhetnének vissza, elsősorban azokon a településeken, ahol kisebb mértékű a fertőzöttség. Továbbá, hogy

a településeknek és az iskoláknak lehetőségük legyen eldönteniük, mit támogatnak, és mit nem.

A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis június 15-ével érhetne véget, hogy aztán a sokon következő a már szokásossá vált szeptember 1-jével indulhasson. Az viszont kétségtelen, tette hozzá Horváth Péter, hogy amiatt, hogy a szülők szabadságolása nagyban változott a korábbi évekhez képest a veszélyhelyzetben, a szigorú járványintézkedések betartása mellett, az igényekhez igazítva

komolyabb iskolai felügyeleti lehetőségre, napközi ellátásra, esetleg tematikus táborok megszervezésére lehet szükség

a nyári hónapokban.

Az évzárókra, illetve ballagásokra kitérve azt mondta: az érettségi bizonyítványok átadására látnak lehetőséget kisebb csoportokban, amennyiben az intézményekben biztosított a megfelelő biztonsági távolságok betartása, és az nyitott térben történik. A végzősök ballagását, hasonlóan a nyolcadikosokéval, momentán nem támogatják. A hetedikes diákok elmaradt kötelező védőoltását ugyanakkor a munkacsoport szükségesnek látná mielőbb pótolni.

A javító- és osztályozóvizsgákra az alapvető javaslatuk az, hogy amennyiben elbírálható, a digitális munkarendnek megfelelően online kerüljön sor ezekre. De ha szükséges, biztosítva legyen, szem előtt tartva az ismert biztonsági előírásokat, hogy a gyerekek személyes megjelenéssel is teljesíthessék vizsgakötelezettségüket – tette hozzá a szakember.

Az oktatási csoport javaslatokat fogalmaz meg, az iskola újraindításáról a kormány dönt. A kérdésről várhatóan néhány múlva tárgyal a kabinet – mondta a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban azt mondta: ha a szülők tömegesen igénylik az iskolák újranyitását, akkor elgondolkdnak rajta. Eddig azonban nem tapasztalta ezt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×