A 2019-es év egy határozatképtelen rendkívüli üléssel kezdődött az Országgyűlésben. A január eleji tanácskozást az ellenzék kezdeményezte a Munka törvénykönyvének módosítása és a közmédia székházánál 2018 decemberében történtek miatt, de a kormánypárti képviselők nem jelentek meg rajta.

Februárban Orbán Viktor hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be, amit az Országgyűlés április elsején fogadott el.

Szintén februárban jelentette be a kormány, az Országgyűlés pedig tavasszal szavazta meg a Budapesti Corvinus Egyetem magánosítását, illetve azt, hogy vagyonkezelésre is létrehozható alapítvány. A Nemzeti Fórum kilenc képviselője parlamenti csoportot alakított; a törvényhozás felmentette a hivatali visszaéléssel és személyes adatokkal való visszaéléssel vádolt Demeter Márta LMP-s képviselőt a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöki tisztségéből; a bíróság költségvetési csalás, vesztegetés és üzérkedés miatt első fokon három év börtönre ítélte Mengyi Roland volt fideszes képviselőt; a jobbikos Hegedűs Lórántné kilépett pártja frakciójából, később pedig a mandátumáról is lemondott.

Márciusban az Országgyűlés jóváhagyta, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkvából Budapestre tegye át a székhelyét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék hamisan állítja, hogy ez a diplomáciai kiváltságokat élvező pénzintézet az orosz titkosszolgálat fedőszerve.

Szintén márciusban az Országgyűlés elfogadta a „paragrafusféknek” nevezett jogalkotási törvényt, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. A törvényhozás jogszabályba iktatta a rendezetlen brexit esetén bevezetendő intézkedéseket, és csökkentette 36 rendbontó ellenzéki képviselő tiszteletdíját. Az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság átalakult rendvédelmi feladatokat ellátó intézménnyé.

Áprilisban az Állami Számvevőszékről és a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosításával kezdte a munkát a parlament. A képviselők július 1-jei hatállyal létrehozták a Nemzeti Földügyi Központot, és 27 törvényt változtattak meg, hogy az új egyházi törvényt összhangba hozzák a jogrendszer egészével.

A Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően módosították a közigazgatási bíróságokról szóló, 2018 decemberében elfogadott törvényeket, de egyúttal elhalasztották azok hatályba lépését, október végén pedig a kormány bejelentette, hogy mégsem hozzák létre ezt az önálló intézménytípust. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a bírók bizonytalan helyzetbe kerültek a közigazgatási bíróságok körüli vita miatt, és ez veszélyeztette az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Országgyűlés áprilisban adómentessé tette a lakossági állampapírok jövedelmét, májusban pedig ismét tartott egy határozatképtelen rendkívüli ülést a kilakoltatások elhalasztásáról.

Júniusban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 680 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez, de az akciónak nem volt közjogi következménye.

Nyáron 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó; a parlament a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum századik évfordulóját; illetékmentessé tette az úti okmányok cseréjét, október 31-ig elhalasztotta a banki adategyeztetés határidejét, megkezdődött a szállodák digitális adatszolgáltatása, és életbe lépett a családvédelmi akcióterv első négy pontja. A képviselők ennek érdekében módosították az illetéktörvényt. Ekkor várt igényelhetővé a falusi csok is.

Júliusban megkezdődtek az adócsökkentések, a parlament megemelte az ápolási díjat és a gyerekek otthongondozási díját, saját kezelésébe vette a nemzeti összetartozás Alkotmány utcában épülő emlékművét, és átalakította a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát.

Szintén júliusban az Országgyűlés az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost, továbbá a Czeglédy-ügyből okulva megvonta a mentelmi jogot azoktól a képviselőktől, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek. Több jogharmonizációs célú adótörvény-módosítás mellett a képviselők a terrorizmus elleni küzdelem érdekében jogszabályt alkottak arról, hogy a 25 ezer főnél nagyobb koncertek szervezőinek rögzíteniük kell a jegyvásárlók személyes adatait.

A 2020-as költségvetést július 12-én fogadták el. A büdzsé célja az elért eredmények megőrzése – mondta expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter.

Júliusban szavazta meg az Országgyűlés a többgyermekes anyák adómentességét, a kisvállalati adó csökkentését, az e-cigaretta jövedéki adójának megemelését, valamint azt a köznevelési javaslatcsomagot, amely érintette az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.

Augusztusban az ügyészség költségvetési csalás miatt vádat emelt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen.

Szeptemberben a képviselők ismét tartottak egy határozatképtelen rendkívüli ülést, ezúttal Magyarország klímaügyi vállalásairól.

Októberben átalakították az Országos Képzési Jegyzéket és tovább szűkítették az országgyűlési tudósítók munkaterületét. Az őszi ülésszak kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában együttműködést ígért az önkormányzati választás ellenzéki győzteseinek.

Hadházy Ákos független képviselő táblák felmutatásával igyekezett megzavarni a kormányfő beszédét. A parlament az év végén részben erre hivatkozva szigorította meg drasztikusan a képviselők fegyelmi szabályait.

Novemberben lemondott a mandátumáról Tóbiás József szocialista képviselő, aki korábban a Kanári-szigetekre költözött, hogy ott gyógykezeltesse a gyermekét. A parlament felfüggesztette Varju László DK-s képviselő mentelmi jogát, akit az ügyészség garázdasággal és súlyos testi sértés bűntettével vádol a közmédia székházában 2018 decemberében történtek miatt. A képviselők alkotmánybírónak választották Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal addigi elnökét. Utódja Senyei György Barna lett. A törvényhozás kormánypárti tagjai ismét Polt Pétert tették meg legfőbb ügyésznek, Szalayné Sándor Erzsébet pedig ombudsmanhelyettesi kinevezést kapott. Süli János tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Paks 2 projekt finanszírozási szerződésének módosítása, amellyel egyidejűleg megváltozik a beruházás befejezésének határideje is.

Az Országgyűlés novemberben fogadta el a szakképzés átalakításáról szóló javaslatcsomagot is.

Szintén novemberben az Országgyűlés elfogadta a 2018-as zárszámadást, megalkotta a törvényszéki végrehajtók és az adóhatóság közötti feladatátadás szabályait, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig bejelentette, hogy megemelik a bírók és az ügyészek fizetését.

Decemberben az Országgyűlés szigorította a trafiktörvényt. Ezentúl e-cigarettát is csak nemzeti dohányboltban lehet kapni. A parlament az év utolsó hónapjában döntött a nagyszülői gyed bevezetéséről, létrehozta a Nemzeti Filmintézetet, egyszerűbbé tette az első jogosítvány megszerzését, engedélyezte, hogy állami támogatás nélkül is létrejöhessenek idősotthonok, 2021 végéig meghosszabbította az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást, és jelentős mértékben megemelte több állami vezető, köztük az államfő fizetését.

A kormánypárti képviselők törvényt módosítottak annak érdekében, hogy Rácz Zsófia diploma nélkül is ifjúságpolitikai helyettes államtitkár lehessen, a 2020 februárjában megszűnő Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosára bízták a rendőrségi panaszok vizsgálatát, és arról is döntöttek, hogy a bíróságok kötelesek lesznek követni a Kúria jogértelmezését. A törvényhozás jogszabályt fogadott el az egyfokú járási hivatali eljárásokról. Ennek volt része a bírók és az ügyészek béremelése, de azt a rendes ülésen több fideszes képviselő hibája miatt nem tudták megszavazni, ezért végül egy rendkívüli ülésen fogadták el.

A kormányoldal megválasztotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának négy tagját, akiket a Fidesz jelölt; megszüntette a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését, Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2020-at, kuruzslásellenes törvényt fogadott el, határozatban emlékezett meg 30 évvel ezelőtti temesvári népfelkelésről, 2020. júliusi hatállyal egységes, 18,5 százalékos tb-járulékkulcsot határozott meg és döntött arról, hogy nem jár ingyenes ellátás azoknak, akik három hónapon át nem fizetnek tb-járulékot.

Az őszi ülésszak legnagyobb vitát kiváltó döntéseként az Országgyűlés kivételes eljárásban elfogadta azt a törvénycsomagot, amely létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, valamint lehetővé teszi, hogy az állam és az önkormányzat közösen is működtethessen színházat.

Hasonlóan komoly konfliktust gerjesztett 2019-ben az iskolaérettség megállapításának új rendszere. Ezt a feladatot a jövőben az Oktatási Hivatal látja el, de a kormány azt ígéri, hogy a szülők és az intézmények ugyanúgy beleszólhatnak a döntésbe, mint eddig, és szó sincs arról, hogy a hatéveseknek minden esetben kötelező lenne iskolába menniük.

Az Országgyűlés legközelebb várhatóan 2020 februárjában ül össze.