Magyarországon a lakosság- és gyermekszám a Budapest-környéki agglomerációban folyamatosan növekszik, és ugyanezzel számol a kormány a következő 10-20 évben is, ezért megvizsgálta, hogyan tudná az oktatási kapacitásokat is növelni.

"Ez 3000 férőhelyet érint. Ezekbe az intézményekbe összesen 14 ezer gyermek jár; 16 intézmény kialakításáról van szó" - fordította a számok nyelvére az InfoRádióban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Négy esetben teljesen új iskolaépületek jönnek létre, tizenkét esetben bővítésre kerül sor, mindkettő - mint elmondta - több éves folyamat.

Öt komplex iskolai fejlesztés egyébként már meg is valósult az országban, ebből kettő Budapest vonzáskörzetében - Dunakeszin és Budakeszin adtak át teljesen új iskolaépületeket. Folyamatban lévő fejlesztésről számolt be Biatorbágy, Göd, Maglód, Szigetszentmiklós és Üröm esetében is, jelentős részben

TTT (tornaterem, tanterem, tanuszoda) programokról van szó.

Budapesten belül egyes kerületekben van szerinte kapacitásbeli nehézség, ez azzal áll összefüggésben, hogy gyermekek ezrei ingáznak kerületükből egy másikba, illetve az agglomerációból a fővárosba.

A jelenlegi kalkulációk szerint a kormány 60 milliárd forintot költhet modern oktatási eszközökre és fejlesztésre együtt.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy miért tette kötelezővé az iskolakezdést a kormány 6 éves kortól.

"Rögzítsük, hogy ezt már Mária Terézia megtette 1777-ben. A részletszabályok változtak az elmúlt évtizedekben. Legutóbb az óvodavezetőkre volt bízva az iskolaérettség megállapítása a szülőkkel egyeztetve, de mi azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban

szaporodtak azok az esetek, amikor a maradás mellett érvelt az óvoda. Ez sok esetben lehet indokolt, de sok esetben óvodafinanszírozási háttere volt a gyermekek visszatartásának,

és ez semmiképpen sem szerencsés" - szögezte le az oktatási terület hazai vezetője. Szerinte ezt a szakmai szervezetek sem vitatták, ezért határozott úgy a kormány, hogy ezt a kérdést szakmai útra tereli és változtasson a helyzeten.

A kérelmeket az iskolakezdés csúsztatására januártól tehát az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, az óvodából beérkező vélemények, dokumentumok figyelembe vételével, a szülői vélemény mentén születhetnek meg a szakmai döntések.

"Ahol speciális ügyről van szó, ott a pedagógiai szakszolgálatok kirendelése válhat szükségessé" - tette hozzá.

Vagyis eleve ha a szülő nem kérelmezi az óvodában tartást, a gyermek 6 éves korában megkezdi iskolai tanulmányait, azonban a szülői kéréshez igazolásokat kell csatolnia adott esetben szakorvos részéről, de

az óvodai fejlődési naplóból, amit minden gyermek esetében az óvodáknak vezetni kell,

sok minden kiderül a testi adottságáról és a szellemi fejlődéséről. "Az nem változik, hogy szakemberek döntöttek eddig is, szakemberek döntenek ezután is" - egyértelműsítette.

Jogorvoslati lehetőség természetesen van, a gyorsított eljárásnak köszönhetően pedig szerinte nem fordulhat elő, hogy egy-egy ügy belecsússzon a tanévbe.

Az új szabályozásból következően 2020-ban nagy valószínűséggel több elsős lépi majd át az iskola kapuit. Erre reagálva Maruzsa Zoltán elmondta,

a kapacitások nem csökkentek nagyot, viszont 200 ezerrel kevesebb a gyerek, mint 2010-ben,

tehát országszerte inkább az üres helyekkel vannak gondok, ami a fenntartókra ró feladatokat. Maga nem számít arra, hogy 10 ezres nagyságrendben nő az elsősök száma, hisz a szakmai döntést szakmai döntést váltja, és csak a visszaéléseket fogják kiszűrni.