Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mint előterjesztő felszólal az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló vitában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 13-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Tartalmas napon van túl az Országgyűlés

Az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A parlament ezen kívül nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, egyszerűsített néhány bürokratikus eljárást, és új törvényt hozott az állattenyésztésről. A képviselők megszavazták a magyar–amerikai védelmi megállapodást is.

Az Országgyűlés az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának felkérésére 166 igen szavazattal, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett döntött úgy, hogy

2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánítja.

Az erről szóló javaslatot a Nemzeti összetartozás bizottsága terjesztette a parlament elé. A testület elnöke, Pánczél Károly fideszes képviselő az indítvány május 28-i általános vitájában hangsúlyozta, hogy nem gyászévet akarnak meghirdetni.

"1920 után a kárpát-medencei magyarság öt, a mai állapotok szerint nyolc államban találta magát. Kisebbségi létben és egyre inkább megfogyatkozva. De az eltelt száz esztendőben is a nemzeti nyelv, az irodalom, a hitélet, a művészetek, a hagyományőrzés továbbélése révén a magyar identitás a magyar országhatárokon átívelően is tovább élt és tovább él napjainkban is. Ezeket az eredményeket is be kell mutatnunk az emlékévben " – emelte ki a politikus.

Az Országgyűlés

hozzájárult négy nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is.

Az első Magyarország és Horvátország katonai repülésének gyüttműködéséről, a második az Európai Unió és Szingapúr között beruházásvédelemről, a harmadik a Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság közötti fejlesztések ösztönzéséről, a negyedik pedig a magyar–amerikai védelmi megállapodásról szól.

"A korábbi dokumentum megújítását egyfelől az teszi szükségessé, hogy az 1997-es megállapodás több területen is elavulttá vált. Másik oka a jelenleg hatályban lévő megállapodás modernizálásának az, hogy a dokumentumnak a kidolgozása összefüggésben van a NATO keretében zajló fejleményekkel, és a vállalt kötelezettségeinkkel" – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a javaslat parlamenti vitájában.

A képviselők Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára

egyszerűsítettek néhány bürokratikus eljárást.

Az útlevél cseréje például akkor is illetékmentessé válik, ha az úgynevezett elektronikus tároló elem nem működik, az ilyet tartalmazó személyazonosító igazolványon pedig rögzítik a lakcímet és a személyi azonosítót. Hoztak egy törvényt az állattenyésztésről is. Nagy istván agrárminiszter előterjesztése az indoklás szerint segíti az ágazat versenyképességét és a biodiverzitás fenntartását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×