INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 13. csütörtök
Ipoly

országgyűlés

fegyelmi eljárás

frakció

iskola

kiberterrorizmus

A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én. Középen, az első sor előtt, jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j3).

Számos törvényen változtatott az Országgyűlés - összefoglaló

Infostart / MTI

Többek között a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők büntethetőségéről, a frakciókra vonatkozó szabályokról, a nagyszülői gyedről, az OBH elnökéről, az iskolaalkalmassági vizsgálatokról és a kibertérből érkező fenyegetések elleni fellépésről, és a potenciális hadköteles fogalmáról is döntöttek. Bevezették a különleges jogállású szerv kategóriát, fizetéseket emeltek és megszüntették a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat.

Változik jövőre a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény, eszerint

a fővárosi önkormányzat köteles a helyi iparűzési adóból származó részesedésének összegét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordítani.

A kedden elfogadott módosítások bevezetik a nyaralóhajó fogalmát a hazai jogrendszerbe.

A kiemelt infrastrukturális beruházások esetében törvénybe foglalják, hogy az építési engedély kiadása nem előzheti meg a környezetvédelmi engedély megszerzését.

A parlament számos állami eljárás egyszerűsítéséről döntött

A módosítások nem egy időben hatályosulnak: a törvény egyes részei a kihirdetést követő napon lépnek életbe, míg más passzusai jövő márciusban, szeptemberben, illetve 2021 januárjában.

  • Lehetővé tették például, hogy az első vezetői engedélyüket megszerzők a sikeres vizsgájukat követően anélkül vezethessenek, hogy jogosítványukat fizikailag kézhez kapják.
  • Szintén a jogosítványszerzést érinti, hogy az engedélyt frissen megszerzőknek nem kell személyesen megjelenni a hatóságnál, a vezetői engedély igénylése és gyártása ugyanis automatikusan és illetékmentesen történik.
  • A parlament arról is határozott, hogy házasságkötést követően automatikusan megvalósulnak az okmánycserék, amennyiben házassági név felvétele történt.
  • A közgyógyellátottaknak a jövőben fele olyan gyakran kell igazolniuk jogosultságukat, a megváltozott munkaképességűek vagy a súlyosan beteg gyermekeket nevelők esetében pedig megszűnik az ötévenkénti kötelező felülvizsgálat, ha a betegségben nem várható javulás.
  • A jövőben bejelentéssel is el lehet majd kezdeni bizonyos olyan tevékenységeket - például járdaépítés, egyes erdészeti tevékenységek vagy munkaerő-közvetítés -, amelyek eddig engedélykötelesek voltak. A bejelentés után 30 nappal kezdhető meg a tevékenység, az állam ez idő alatt ellenőrizheti a feltételek meglétét, illetve tilthatja meg a tevékenység végzését.
  • Fontos változás az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek a jogorvoslati jogukat közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják.
  • Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdését egyszerűsíti az adó- és vámhivatal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egységesítése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése. A tevékenység a jövőben egyetlen bejelentéssel megkezdhető.
  • Megszűnik a megyeszékhely járási hivatal kategória a kormányhivatali szervezetrendszer egységesítése érdekében. A jövőben ezek a hivatalok csupán a járási ügyekkel foglalkoznak, míg a megyei szintű ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.

Akár 60 napra is kitilthatják a képviselőket a parlamentből

A parlament módosította az Országgyűlés működését érintő törvényeket, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.

A fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek:

  • a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint
  • az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.

A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni. (További részletek ITT.)

Szigorítás a frakcióknál

A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek. Az előterjesztők célja az indoklás szerint az, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.

Új szabály, hogy parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat. (Részletek ITT.)

Közös hivatalt hozhatnak létre a minisztériumok; fizetésemelések

Megváltoztatta a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokat és lehetővé tette a parlament, hogy a minisztériumok közös hivatalt hozzanak létre. A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint hozzá kapcsolódóan más jogszabályok kedden elfogadott módosítása értelmében emelkedik az államfő és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése is. A képviselők 134 igen, 32 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.

Bevezették a különleges jogállású szerv kategóriát

Az Országgyűlés új törvényt fogadott el az úgynevezett autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek foglalkoztatási szabályairól, közös elnevezésként bevezetve a különleges jogállású szerv kategóriát. A képviselők 134 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, amely

a közigazgatási szervek harmadik típusát teremti meg a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett.

Az elfogadott javaslat a következő szerveknél határozza meg az álláshelyekkel és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos alapvető szabályokat:

  • a Köztársasági Elnöki Hivatal,
  • az Alkotmánybíróság Hivatala,
  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  • az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
  • a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  • a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság,
  • a Gazdasági Versenyhivatal,
  • a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága,
  • a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága,
  • az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
  • az Egyenlő Bánásmód Hatóság,
  • a Közbeszerzési Hatóság,
  • a Nemzeti Választási Iroda,
  • az Országgyűlési Őrség és
  • a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

Hosszabb határidő az iskolaalkalmassági vizsgálatoknál

A Ház 134 igen, 40 nem és 13 tartózkodás mellett elfogadta a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket a kormány előterjesztése alapján.

A jogszabály - fideszes képviselői módosító indítványra - változtat a köznevelési törvényen, és a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan január 15-éről január 31-re hosszabbítja meg a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét. Így

azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyermekük, január végéig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz az erről szóló kérelmet.

A jogszabály emellett mintegy nyolcvan törvényt módosít, ebből közel hatvanat az új szakképzési törvényben használt fogalmak és elnevezések miatt.

Jövő szeptembertől adómentessé válik a szakképzési törvény alapján kifizetett ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás, a jó tanulmányok vagy a szociális helyzet alapján pályázható támogatás, valamint a duális képzőhelyen szakirányú oktatásban részt vevő személynek kifizetett munkabér.

2020. január 1-jétől a szakképzési munkaszerződés alatt elvégzett képzési időt beleszámítják a szolgálati időbe.

2020. július 1-jétől felnőttképzési tevékenységet bejelentés vagy - bizonyos képzések esetén - engedély alapján lehet majd folytatni.

A honvédség lép fel a kibertérből fellépő fenyegetésekkel szemben

Az Országgyűlés 153 igen, 32 nem szavazattal és két tartózkodás mellett döntött egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról. A jövő január 1-jén hatályba lépő módosítások szerint a honvédség eddigi feladatai kiegészülnek a kibertérből származó fenyegetések elleni fellépéssel,

a mindenkori kormány pedig meghatározza a katonai kibertérműveleti erők, illetve a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállóképesség és védelem feladatait.

A honvédelmi törvénybe foglalják a katonai kibertérműveletekre vonatkozó különös szabályokat, és pontosítják a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kiberfenyegetésekkel kapcsolatos feladatait.

Módosulnak a hadkötelesek nyilvántartására vonatkozó szabályok és a potenciális hadköteles fogalma is.

Ezzel a kormány célja az, hogy már békeidőszakban ki lehessen szűrni azokat, akik biztosan nem, vagy nem biztos, hogy behívhatók a hadkötelezettség bevezetését követően katonai szolgálatra.

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Az Országgyűlés több mint kétszáz paragrafust tartalmazó javaslatcsomagot fogadott el az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatban.

A közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával összefüggésben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek jövő év március 31-én.

A közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A képviselők 135 igen szavazattal, 52 nem ellenében fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló indítványát.

A kormány szándéka, hogy a közigazgatási ügyekben a hatósági eljárás megindulása, illetve megindítása és a közigazgatási per végén meghozott ítélet között a lehető legrövidebb idő teljen el, vagyis, hogy az ügyfelek a lehető leggyorsabban jussanak anyagi jogerővel rendelkező döntéshez. Erre figyelemmel az általános közigazgatási rendtartás is a közigazgatási pert tekinti rendes jogorvoslati eszköznek.

A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni, az eltérést pedig a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.

Kivezették az alaptörvényből a közigazgatási bíróságokat

Az Országgyűlés a Párbeszéd javaslatára egyhangúlag, 165 igen szavazattal, kétharmados többséggel módosította az alaptörvényt, kivezetve a közigazgatási bíróságokra vonatkozó szabályozást az alkotmányból. Varga Judit igazságügyi miniszter október végén jelentette be a kormány döntését arról, hogy nem vezetik be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.

OBH, NMHH

Megválasztotta az Országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal új elnökét és a médiahatóság új tagjait. Senyei György Barna 9 évre lett az OBH elnöke, miután elődjét, Handó Tündét alkotmánybíróvá választották. Az ellenzék nem szavazta meg a jelölteket, mert fideszes pártkatonáknak tekinti őket. Egységes kiállással korábban megpróbáltak tagokat jelölni a Médiatanácsba, de nem jártak sikerrel.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának új tajgai (kilenc évre): Budai László, Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kapcsolódó hang

Fizetésemelés Áder Jánosnak és másoknak
 
Fegyelmi szabályok
 
Médiatanács és OBH
 
Azonnali kérdések Orbán Viktorhoz
 
Bevezették a nagyszülői gyedet
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018