eur:
392.91
usd:
366.45
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

Szijjártó: Szükség van az EU és a NATO együttműködésére

Az Európai Unió és a NATO együttműködésére minden eddigieknél nagyobb szükség van, mivel az európai biztonságot súlyos mértékben rontja a bevándorlási válság - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozását követően.

Elmondta: az Európai Unió történetének legsúlyosabb válságát éli át, mivel a bevándorlási válság azt jelenti Európa számára, hogy a terrorfenyegetettség jelentősen megnövekedett, a közbiztonság pedig jelentős mértékben romlott.

A napi többezres kontrollálatlan bevándorlás lehetőséget adott a terrorszervezeteknek arra, hogy azt kihasználva Európába küldjék terroristáikat, amelynek következményeit már tapasztalni is lehetett - mondta.

Ezért világos, hogy a bevándorlási válság komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára, ami biztonsági kockázatot jelent a teljes transz-atlanti közösség számára is. Az unió és a NATO együttműködésére azért is van szükség, mert bizonyos tagállamok szuverenitásuk egy részét elvesztették azáltal, hogy képtelenné váltak saját határaik ellenőrzésére - tette hozzá.

A külügyminiszter kiemelte: a magyar miniszterelnök Schengen 2.0 terve többek között arról szól, hogy Európa visszaszerezze a területi ellenőrzés képességét.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a bevándorlók jelentős része Afganisztánból indult útnak Európa irányába, ahol a politikai helyzet továbbra sem stabil.

A miniszter hozzátette, hogy az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait az országból, de a NATO- tagállamok külügyminiszterei úgy látják, a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták: a NATO-nak meg kell hosszabbítania afganisztáni misszióját 2020-ig az ázsiai ország és a térség stabilitása érdekében. Ellenkező esetben újabb embertömegek menekülnek el és érkeznek bevándorlóként Európába - fűzte hozzá.

A külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország készen áll arra, hogy fenntartsa a 110 fős magyar katonai jelenlétet Afganisztánban 2016 után is az ország stabilitása érdekében.

Kiemelte: a magyar kormány arról döntött, hogy 2020-ig kiterjeszti azt az időszakot, amely alatt évente félmillió dollárral támogatja az afganisztáni biztonsági erők fejlesztését.

Reményét fejezte ki, hogy az eddigi, általánosan megfogalmazott politikai kijelentések a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón konkrétumokat tartalmazó közös nyilatkozatot fogadnak el.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

Paks II.-vezér: változhat a kulcsrakész ár, a kínaiak is megjelenhetnek a beruházás körül

A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×