"Az életemet azért nem teszem függővé attól, hogy a hitelminősítők mit lépnek. Örülni fogunk persze, ha belátják, hogy a magyar gazdaság minősítése kedvezőbb lehet, mint amit korábban gondoltak. Nézzük más országok helyzetét, gazdasági növekedését, munkanélküliségének, a beruházások alakulását, azt kell mondanom, hogy Magyarország nem a megfelelő helyen van ebben a rangsorban. De sokkal fontosabbnak érzem, hogy a piac hogyan vélekedik rólunk. Ez is fontos, nem akarom lebecsülni ennek a hatását, biztos vannak olyan befektetők, akik a beruházás előtt megnézik ezeket a minősítéseket, biztos van olyan állampapírt vásárló alap vagy alapkezelő, amelyik mérlegeli ezeket. Amikor a magyar állampapírokat ötszörös-hatszoros túljegyzés mellett tudtuk eladni, akkor a piac nem bóvlinak, hanem értékes, jó kamatokat, jó hozamot hozó papíroknak" - mondta Varga Mihály.

"Mit várunk? Márciusban lesz a legtöbb nagy hitelminősítőnél a magyar államadósság besorolásának a felülvizsgálata, szerintem ha megnézzük az utóbbi hónap adatait: kezelni tudtuk a svájci jegybank lépését. Nem borult föl a devizahiteles piac Magyarországon, mert a svájci frank árfolyama jelentősen erősödött minden devizához képest. A tavaly novemberi kormány-bankszövetség-jegybank megállapodással rögzítettük az árfolyamot, ez nem érintette a devizahiteleseket, mintegy 700 milliárd forintot spóroltunk meg nekik, kedvező a növekedési adatunk, infláció lényegében nincsen, az államadósság szinten maradt és reményeink szerint tovább fog majd csökkenni, a deficit pedig 3 százalék alatt van, a foglalkoztatást pedig növelni tudtuk az egyik legmagasabb mértékben az uniós országok között. Miért ne változna a minősítésünk? Nyilván megint olyanok kerülnek elő, amelyek gumiérveket jelentenek: bizalom, kiszámíthatóság. Ezekkel nehéz mit kezdeni, ezek a kifogások évekkel ezelőtt is elhangoztak, a magyar gazdaságból mégis kijött abból a válságszituációból, amibe 2008 után került" - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A családi adókedvezményről Varga Mihály úgy fogalmazott: "2014-ben a családi adókedvezmény tavaly 170-200 ezer szülőt érintett, a szabály abban módosult, hogy aki nem tudta igénybe venni a jövedelméből, az a járulék terhére is megtehette ezt, tehát jelentősen ki tudtuk egészíteni ezeknek a családoknak a körét. Összességében 2014-ben úgy számolunk, hogy a kedvezmény révén 197 milliárd forinthoz tudott hozzájutni mintegy 900 ezer szülő. Ez az összeg a 2013-ashoz képest is 39 milliárd forinttal magasabb, tehát évről évre többen tudják ezt a kedvezményt igénybe venni. Azt gondolom, hogy a megtakarítások és a fogyasztások növekedése mögött és abban, hogy a devizahiteleiket könnyebben tudták törleszteni a családok szerepet játszott az, hogy a kormányzat az elmúlt években a családi kedvezmények kiterjesztésével igen jelentős összeget tartott a családoknál."

Az államháztartási hiány fokozatos csökkentését tervezi a kormány 2020-ig - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a tervek szerint a mostani 2,5 százalékról a következő hat évben nullára szeretnék csökkenteni a deficitet. A tárcavezető szerint a német költségvetés most ilyen, ezt tekintik mintának.

A politikus hangsúlyozta: a cél eléréséért még szükség van a különadókra, ezért azok kivezetésére nincs mód, de a mértékek változhatnak. Példaként említette a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.

A miniszter hozzátette: a gazdasági növekedés alapján jól látható, hogy a versenyképesség javult az elmúlt években Szólt arról is, hogy a most tervezett 2 és fél százalékosnál is nagyobb GDP-növekedés lehet az idén, bár a negatív kockázatok sem jelentéktelenek. Varga Mihály ezekre példaként említette a többi között az exportpiacok hektikus változását, valamint az ukrán-orosz válság tartóssá válását.

A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy egyelőre nem érdemes az euró gyors bevezetésén gondolkodni, annak ellenére, hogy Magyarország a négy legfontosabb feltétele közül hármat teljesíteni tudna.