A pártok titkosszolgálati lehallgatása miatt a január 18-ai minisztertanácsi ülésre a belügyminiszter nyújtson be előterjesztést az állambiztonsági tevékenység tartalmi, szervezeti változtatására, jogi szabályozására és a szükséges személyi változtatásokra. Egyebek mellett erről döntött a Minisztertanács Kabinetje délelőtti ülésén. A testület tájékoztatást hallgatott meg a belügyminisztertől és a legfőbb ügyésztől az állambiztonsági tevékenységgel összefüggő vizsgálatról, és áttekintette a soron lévő feladatokat.

A rendszerváltás folyamata lefékeződött; az MSZP a kulcspozíciók megtartására törekszik, miközben a magyar Watergate-üggyel kompromittálta magát. Ezt hangoztatta Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője a MOM zsúfolásig megtelt művelődési házában rendezett nagygyűlésen. Demszky sürgette az MSZP és a Demisz ingóvagyonával és pénzbevételeivel összefüggő kérdések rendezését. Kis János, az SZDSZ ügyvivője elfogadhatatlannak mondta, hogy miközben a belügy magas beosztású vezetői önmagukat mentik, támadják a törvénysértéseket bizonyító dokumentumokat kiszivárogtató és nyilvánosságra hozó személyeket. Előbbieket bűncselekménnyel vádolják az államtitkok kiszivárogtatása miatt, holott az követ el bűncselekményt, aki törvénysértést leplez - hangoztatta Kis János.

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió választásokkal kapcsolatos műsorainak szabályozásáról tartottak konzultációt Budapesten számos párt és a két média képviselőinek részvételével. A megbeszélést Szilvásy György, a Minisztertanács Hivatalának munkatársa vezette. A tanácskozáson ellenzéki politikusok nehezményezték, hogy pártok képviselőiből álló rádió- és tévéfelügyelő bizottságot hoztak létre a pártatlan tájékoztatás öttagú grémiuma helyett. A konzultáción ez után javarészt arról folyt a vita, hogy miként jöjjön létre a pártközi egyeztető bizottság. Megállapodás végül nem született, ám bizonyos elvek körvonalazódtak a bizottság összetételét illetően.


További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.