"1989 decemberében a mi világunkat kellett új alapokra helyezni. Azok, akik akkor Temesváron dacoltak a hatalommal és a fegyverek fenyegetésével, a diktatúrából teremtettek egy új, más világot" - fogalmazott az MTA elnöke.

A történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom - idézte fel az akadémia vezetője.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is.

"Negyed századdal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. 25 évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt" - hangsúlyozta a kormányfő.

Rossz ízű és rossz kedvű viták ezek, de nekünk ragaszkodnunk kell az igazsághoz, mondta a miniszterelnök.

"25 évvel Temesvár után már a közép-európai kommunista diktatúrák emléke is megkopott, naponta koptatják el emléküket a nem helyükön mondott szavak. Rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor azt mondta, annak idején a jaltai és potsdami tárgyalóasztalok mellett a nyugati világ képviselőit nem izgatta sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor tálcán kínálták fel Kelet-Európa népeit a zsarnokságnak. Ezt a béklyót 1989-ben minden egyes országnak saját magának kellett levennie magáról - folytatta a kormányfő.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, a temesvári forradalom kirobbanásának kulcsszereplője beszédében úgy fogalmazott, a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövője is közös.

"A romániai forradalmat elindító 1989-es temesvári népfelkelést a szónak ebben az érelmében nem csak a román, hanem a magyar történelem közös részének is tekinthetjük, mely - ha csak rövid időre is - egymás mellé állította népeinket és kihatásában, következményeiben egész nemzetünk életére áldásos befolyást gyakorolt" - mutatott rá a református lelkész.

Tőkés László a 89-es eseményeket az egymásra találás idejének nevezte, arra emlékezve, milyen lelkes önkéntesek érkeztek az anyaországból a temesváriak segítésére. Az Európai Parlamenti képviselő a nemzet akkori egységét olyan ritka pillanatnak nevezte, ami legutóbb talán az 56-os forradalom idején volt jelent.

"És talán mostanság, az ellenforradalmi szocialista-liberális-posztkommunista rendszert leküzdő kétharmados erejű békés rendszerváltoztatás idején, amikor végre újból csak nincs ellenzékben a nemzet" - tette hozzá Tőkés László.

Az egyesülő Európában legyen magyar unió, és legyen magyar-román-szláv unió a Kárpátok alatt - mondta a református lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.