Az antiszegregációs kerekasztal csütörtöki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár elmondta, a résztvevők megfogalmaztak egy a köznevelési törvényt módosító javaslatot, amely reményeik szerint még érthetőbbé teszi, hogy "szó nincs szegregáló feltételek kidolgozásáról".

A helyettes államtitkár közlése szerint döntöttek egy sokrétű, komplex beavatkozási tervről is, amely magában foglalja a szemléletváltást, és nemcsak az iskolás korú, hanem a kisebb gyermekek megszólítására is kiterjed. A kerekasztal az előkészítő megbeszélések hosszú sora után komoly, sok feladatot hozó, de vállalható döntést hozott - értékelte a tanácskozást Langerné Victor Katalin.

További cél - hangsúlyozta -, hogy megtalálják azokat a modelleket, amelyeket a felsőoktatásban is átadhatnak a leendő pedagógusoknak.

A kerekasztal munkáját Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke úgy értékelte, hogy vita helyett végre a cselekvés mellett döntöttek.

A tankerületeken keresztül el lehet kezdeni az integrációs munkát - mondta -, a civilek, az egyházak és a szakértők pedig részt vesznek ebben a munkában.

Az MMSZ alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az integráció "nem állhat meg az iskola falainál".

Elmondása szerint a kerekasztal szakértő résztvevői azt kérték, ne előre megírt módszertanok legyenek, hanem írják le a konszenzusos meglátásokat, azokat előbb próbálják ki a gyakorlatban, és ha működnek, akkor kerüljenek törvénybe, rendeletbe.

Az MMSZ alelnöke szerint további javaslatként az is megfogalmazódott, hogy kapjanak módszertani felkérést azok a "sokat bizonyított" iskolák, iskolarendszerek, amelyekben működő modelleket alkalmaznak.

A kerekasztal tagjai - akik között kormányzati és civil szereplők is vannak - havonta egy alkalommal ülnek össze.