A tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a 60 éves üzemidő utáni leszerelést is - tette hozzá a kormánybiztos.

A konferencián előbb Perger András, az Energiaklub munkatársa a beruházás körüli titkolózást kritizálta, például azt, hogy egy orosz honlapon előbb jelent meg az államközi szerződés, mint ahogy itthon megismerhető volt.

Ezt követően kérdéseket tett fel: ki viseli a devizahitel árfolyamkockázatát, a járulékos beruházások szerepelnek-e a 12,5 milliárd euró költségben, miért most kellett dönteni a beruházásról, mi lesz a menetrendje a beruházásnak, mi lesz a kiégett fűtőelemek sorsa és mit jelent az, hogy a beruházási projekt cég, az MVM Paks II. Zrt. a napokban átkerült az MVM Magyar Villamos Művektől a Miniszterelnökséghez?

Aszódi Attila azzal indokolta a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk megépítését, hogy ezzel lehet tartani a magyar termelésben a 40 százalékos atomenergia részarányt. Tavaly az ország 42 terrawatt villamos energiát fogyasztott, ebből 12 terrawatt volt az import. Az import nagy része Lengyelországból, Ukrajnából és Csehországból érkezik, ahol nagyrészt, vagy teljesen szénből állítják elő ezt a villamos energiát. Ez környezetvédelmi szempontból nem előnyös.

Az, hogy a beruházás 80 százaléka az orosz hitel, 20 százaléka pedig a magyar állam forrása, azt jelenti, hogy minden fázist ilyen arányban finanszíroznak.

A létesítési engedély 2017-ben születhet meg és az első betonozásra 2018-ban kerülhet sor - ismertette a vázlatos menetrendet a kormánybiztos. A parlament előtt lévő új atomenergia törvényről pedig elmondta, hogy az erősíti a Országos Atomenergia Hivatal szerepét az engedélyezésben is. Annak ellenére, hogy - a hitel törlesztésének elindulása miatt - 2025-re be kell fejezni a beruházást, az engedélyezés 6 hónapról 2 évre módosul és kétfázisú lesz a törvényben.

A Paks II. Zrt. projektcég azért került át az MVM-től a Miniszterelnökséghez, mivel utóbbi finanszírozza. Az elhasznált fűtőanyag átmeneti oroszországi tárolás után visszakerül Magyarországra - válaszolt a kormánybiztos Perger András kérdéseire.

Az előadást követő vitában felmerült, hogy jobb lett volna tendereztetni az erőmű építését. A kormánybiztos úgy vélte, hogy fejlett demokráciákban is van példa a tender nélküli atomerőmű építésre és a tenderen elszenvedett kudarcra is.

Kérdésre válaszolva Aszódi Attila elmondta, hogy a beruházási szerződést fel lehet mondani, de meg kell téríteni a másik fél kárát.