Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Szijjártó: Dél-Korea segíthet a magyar autóipar növekedésében

A dél-koreai vállalatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tovább növekedjen a magyar autóipar - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szöulban magyar újságíróknak, miután tárgyalt Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter - aki az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció tagjaként látogatott az ázsiai országba - a magyar-dél-koreai gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: a két ország céljai egybevágnak, hiszen a szöuli kormány gazdaságfejlesztési terve alapján a közepes méretű koreai vállalkozások külföldi beruházásait nagy mértékben próbálják ösztönözni.

"Nekünk pedig az az érdekünk, hogy ezek a vállalatok minél nagyobb számban Magyarországra jöjjenek", hiszen ezek csúcstechnológiát képviselnek mind az autóiparban, mind az elektronikában - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy ezek a beszállító vállalatok Magyarországot válasszák befektetésük helyszínéül, hiszen Magyarország az "autóipar európai zászlóshajója". Annak érdekében pedig - folytatta -, hogy a magyar autóipar tovább növekedhessen, arra van szükség, hogy a beszállítói bázis kiszélesedjen. Szerinte a koreai közepes méretű vállalatok kifejezetten hasznosak ebből a szempontból. Jelezte, több beruházásról is folyamatosak a tárgyalások.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a dél-koreaiak fontosnak tartják az együttműködést a visegrádi négyekkel (V4), így "a Közép-Európa és Korea közötti együttműködésnek a jövőben is komoly szerepet fogunk szánni". Elmondta, közös terv, hogy a közeljövőben a V4-ek és Dél-Korea egy miniszterelnöki, elnöki csúcstalálkozót rendezzen.

Szijjártó Péter közölte, szöuli találkozóján emellett szóba került az ukrán válság, a dél-koreai kormány is folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló eseményeket. A megbeszélésen egyetértettek abban, most az a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban tárgyalásos megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kifejtette: Koreának is az az érdeke, hogy az Oroszországgal való gazdasági együttműködés "újra a régi formájába kerüljön", Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ne legyen háború a szomszédságában, ezért "mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett".

Szijjártó Péter néhány héttel ezelőtt is tárgyalt dél-koreai kollégájával. Októberi milánói találkozójukon - a Külgazdasági és Külügyminisztérium akkori tájékoztatása szerint - is elhangzott, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok gyors növekedésnek indultak, a magyar export tavaly kis híján elérte a 300 millió dollárt, a magyar export pedig idén júliusig újabb 23 százalékkal bővült, ami elsősorban az autóipari kivitel növekedésének köszönhető.

A magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint a gépek és gépi berendezések a leginkább meghatározóak a Magyarország és Dél-Korea közötti kétoldalú áruforgalomban. További jelentős árufőcsoportok a magyar exportban a feldolgozott termékek, valamint a nyersanyagok.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×