A miniszter hangsúlyozta, hogy az agrárium irányítása továbbra is a minisztérium feladata lesz, és csak egyes fejlesztéssel összefüggő feladatok kerülnek a Miniszterelnökséghez.

Az agrártárcánál marad az élelmiszerbiztonság, a környezeti ügyek, a mezőgazdaság szervezésének irányítása, a földügyi igazgatás, továbbá az állami földvagyonért való felelősség, az agrárdiplomácia és az agráriummal összefüggő uniós területek is - sorolta Fazekas Sándor.

A miniszterjelölt kitért arra, hogy a magyar mezőgazdaság a mostani kormányzati ciklus végére a tervek szerint eléri az 1990-es termelési szintjét. Ehhez fontos a piacok biztosítása, a belső fogyasztás növelése, valamint az export bővülése is. Fazekas Sándor külön megemlítette a keleti nyitás politikájának az ágazatra gyakorolt pozitív hatását. Jelezte, fontos az ország GMO-mentes státusának fenntartása, hisz ez is egy piaci előnyt jelent.

Megemlítette az állattartó telepek korszerűsítésének fontosságát, a vetőmag-termesztés fejlesztését, a zöldség-gyümölcs ágazat korszerű feltételeinek megteremtését, a tanyafejlesztést, továbbá a biotermesztés erősítését, valamint a sertéstartás feltételeinek jobbá tételét, ami az állatszám növekedésével jár.

A képviselők felvetették a mezőgazdaság időjárási kitettségének csökkentését, amire a miniszter úgy válaszolt, hogy elkészült a nemzeti vízstratégia, és dolgoznak az országos jégvédelmi rendszer kiépítésén is.

Felvetődött az Agrármarketing Centrum tevékenységének ismét a tárcához való integrálása is. A képviselők szerint ugyanis most ez az intézmény távol került az agráriumtól és nem látja el megfelelően feladatát. Többen is szorgalmazták az osztatlan közös tulajdon mielőbbi felszámolását, mivel szerintük az hovatovább a gazdálkodás fejlődésének gátjává válik. A miniszterjelölt szerint is jogosnak tartotta a felvetést, jelezte ugyanakkor, hogy az 1,2 millió hektáros osztatlan közös tulajdon felszámolása hosszabb időt vesz igénybe és igen költséges lesz.

Fazekas Sándort meghallgatta a fenntartható fejlődés bizottsága is. A testület 7 igen és 3 nem szavazattal a mostani vidékfejlesztési minisztert alkalmasnak találta a földművelésügyi tárca irányítására.

Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a környezetügyi államtitkárság továbbra is a tárcán belül működik majd a jövőben. E területet pedig Herman Ottó szemléletével kívánják irányítani:az élővilágot egységes komplex módon szemlélve hoznak döntéseket az e témákat érintő kérdésekben.

Példaként említette, hogy megszületett az új környezetgazdálkodási törvény, amely a környezetterhelés csökkentését eredményezi. Létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, sikeres volt a Te szedd akció!, amelyben az idén több mint százezren vettek részt. Szólt arról is, hogy az ország területének 9 százaléka védett státusú.

A képviselők felvetették az akácerdők problémáját. Fazekas Sándor szerint az akácot azokon a területeken, ahol más fafaj nem él meg, ott tovább kell szaporítani, mivel ezt a változó éghajlati viszonyok szükségessé teszik. Ahol azonban e fafajnak semmi keresnivalója, oda azt nem szabad betelepíteni. Példaként említette, hogy például tölgyerdőkbe akácfát senki ne akarjon telepíteni.

Felvetődött Kishantos ügye is, ami a miniszterjelölt szerint általában nem az aminek látszik, szerinte ugyanis ezt az ügyet a politika emelte az érdeklődés homlokterébe. Kishantos, véleménye szerint "pártközpont, mivel az Élőlánc Magyarországért tevékenysége erősen köthető a kft.-hez". Emellett bírósági ítélet mondta ki, hogy a korábbi bérlőknek nincs keresnivalójuk a területen, mivel a bérleti szerződésük lejárt - hangsúlyozta.