A Nézőpont Intézet gyorselemzésében hangsúlyozta: a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a "centrális erőtérben kormányzó Fidesz" továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben. Szerintük a beszéd alapján a kormány a "középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével" építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát.

Török Gábor politikai elemző szerint a miniszterelnök a korábbi szabadságharcos retorikát felváltva próbálja átvezetni a szavazótáborát a politikai konszenzus irányába. Az atv-n a Vision Politics igazgatója úgy fogalmazott: a miniszterelnök a korábbi szabadságharcos retorikát felváltva próbálja átvezetni a szavazótáborát a politikai konszenzus irányába. A politikai szakértő úgy látja, a kormányfő beszéde kifejezetten jó narratíva volt, a Fidesz szavazói számára logikusan és hihetően mesélte el, hogy miért jutott idáig az ország. Török Gábor elmondása szerint a célnak megfelelt a beszéd, bár jelentős részében nem fejtette ki a veszélyeket. A szakértő szerint a beszédben önkritikát is megfogalmazott Orbán Viktor, méghozzá az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban. A kormány lépései közül ez a leginkább támadható, a miniszterelnök ezért is ismerte el, hogy vannak hibái a rendszernek - magyarázta.

Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője arról írt, Orbán Viktor szavazótáborához, a "vélt középosztályhoz" intézte mondatait, őket igyekezett arról meggyőzni, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte továbbá a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte Orbán Viktor a középosztályt arra kérte: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat.

Orbán Viktor évértékelőjét alapvetően két motívum jellemezte - mondta Antal Attila politikai szakértő a napi.hunak. Egyrészt kapcsolódva a korábbi napok "enyhülést" beharangozó nyilatkozataihoz - a miniszterelnök már a kormányzás második, konszolidált szakaszára próbál készülni. Itt a fő üzenet az volt, hogy a két szélsőség között (a baloldal, aki mindenkivel, a szélsőjobb, aki senkivel sem egyezik meg) a közép az, amely alkalmas az ország valódi értékeinek képviseletére. A másik oldalon Orbán Viktor ismét elővette a 2010-es kötcsei üzenetet, vagyis azt, hogy a középosztálynak szövetséget kell kötnie a leszakadókkal, illetve, hogy a kormányzás alapja és fő cél csoportja a "nemzeti középosztály".

Schlett István politológus az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta: a kormányfő beszédében megvédte a kormányzati munkát, eredményeit és üzent: nem lesz radikális változás 2012-ben az elmúlt 18 hónaphoz képest. Schlett szerint a miniszterelnök nem hirdetett meg fordulatot, nem jelentett be gyökeres változásokat.

A miniszterelnök a felé irányuló előzetes várakozások ellenére sem egy "konszolidációs" évértékelő beszédet mondott, hanem egy válságból kilábaló Magyarország "kormányzati történetét" mesélte el - vélte Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója a napi.hunak adott nyilatkozatában.

Stumpf András, a Heti Válasz szerkesztője úgy vélte, hogy "az elmúlt évek hangzatos megszólalásai után, világtörténelmi kontextusok, Európa végének vizionálása, Brüsszel és Moszkva közötti párhuzam, a keleti szél dicsérete után még így is friss, kellemes beszéd volt". A jegyzetíró úgy fogalmazott: "ez a beszéd csupán annyit üzent: azt a két év múlva következő beszédet is miniszterelnökként tartja majd meg Orbán Viktor".

Két dolgot emelt ki Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője: a beszéd fontos eleme volt a középosztály támogatásának üzenete. Ezzel kapcsolatban azonban az elemző szerint teljesen téves a kormány helyzetértékelése, az adórendszer átalakítása és az egyéb a beszédben említett intézkedések ugyanis a felső és a felső-középosztályt támogató politikát jelentenek, amely pedig jóval szűkebb réteg, mint a megerősítés üzenetében foglalt középosztály fogalma.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője a Népszabadságnak azt mondta: Orbán Viktor békülékeny hangot ütött meg, kerülte a konfliktusos zónát, s csak arra ügyelt - de arra nagyon -, hogy szavazóbázisa értsen abból, amit évértékelője során mond. Az elemző szerint a beszéd az ellentmondások ellenére is jó volt.

GAZDASÁGI ELEMZÕK

Az MTI által megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül beszélt erről. Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében, különösen azt illetően, hogy a magyar politikának milyen a hozzáállása az európai együttműködéshez, illetve milyen a magyar vezetés kompromisszumkészsége az EU/IMF-hitelkeret aláírása érdekében. Duronelly Péter szerint az elemzők azt várják, hogy az az ellentét, ami a politikai elvek és a pillanatnyi gyakorlat, illetve a csomag aláírásához megszabott előfeltételek között van, hogyan oldódik fel, ám erre a kormányfő beszédéből "se pro, se kontra" nem lehetett választ kapni.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője is úgy vélte, hogy a kormányfő beszéde gazdaságpolitikai szempontból nem tartalmazott sok újdonságot. Arra azonban felhívta a figyelmet: amikor Orbán Viktor a Széll Kálmán-terv 83 százalékos teljesítéséről szólt, vélhetően beleértette az ez évre szóló költségvetési intézkedéseket is. A CIB Bank elemzője is figyelemre méltónak nevezte, hogy a miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos szja mellett.

Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy évértékelő beszédtől konkrétumokat nem lehetett várni, így inkább a beszédből kihallható üzeneteket lehet értékelni. Kondrát Zsolt szerint a kormányfő a korábbi szakasz lezárását, egy új, konszolidációs szakaszt hirdetett meg, ami új stílust is jelent. Mivel a befektetőket, a többségi külföldi tulajdonú bankokat és a multinacionális cégeket igen kedvezőtlenül érintették a 2010-2011-ben bevezetett válságadók, őket kívánta megnyugtatni Orbán Viktor akkor, amikor ennek a gazdaságpolitikai kurzusnak a lezárásáról beszélt - vélekedett Kondrát Zsolt. Az elemző úgy érzékelte, bár az EU/IMF-megállapodásról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, "virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte".