Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője arra emlékeztet, hogy idén egyes adónemeknél, például az áfa- és az szja-ellenőrzéseknél lényegesen nőtt az adóhatóság aktivitása. Az áfa kiutalását megelőző ellenőrzések száma 15 százalékkal, az szja-é 46 százalékkal nőtt az előző év megfelelő időszakához képest.

A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának közlése szerint például a 2011. második negyedévében megkezdett közel száz, áfára vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül az eddig befejezett vizsgálatok többsége feltárt valamilyen hiányosságot a cégeknél, és esetenként több tízmillió forintos adókülönbözetet állapított meg náluk.

Az ellenőrzésre kiválasztottak körébe a 3.000 legnagyobb adózót legalább 3 évente ellenőrzi a hatóság, a felszámolással, végelszámolással érintett adózók, valamint az ÁSZ elnöke, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő testület külön felhívása alapján kijelölt cégek is célzott ellenőrzésre számíthatnak. A hatóság éves ellenőrzési irányelvei alapján, kockázatelemzés segítségével is számos adózót választanak ki ellenőrzésre. Minél több általános, illetve adónem-specifikus kockázati tényező (például tulajdonosi, tagi hitel és kötelezettség, befektetésre elszámolt nagy összegű értékcsökkenés, tartós veszteség, közbenső vevői szerepkör) áll fenn egy adózónál, annál esélyesebb a kiválasztásra.

Kövesdy Attila kiemelte: a fokozódó hatósági aktivitás következménye, hogy a vállalatoknak tulajdonképpen bármely pillanatban készen kell állniuk az ellenőrzésre, mert a hibák, hiányosságok jelentős összegű bírságot eredményezhetnek. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása akár 500 ezer forintig terjedő, az iratrendezési, pótlási kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő bírságot eredményezhet majd januártól.

A Deloitte tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések túlnyomó többsége jelenleg a cégek áfa-kezelését vizsgálja. Kiemelkedő a kiutalás előtti ellenőrzések száma, ami azonban könnyen átfordulhat a bevallás utólagos ellenőrzésébe. Kiemelt vizsgálati cél a fiktív számlázás felderítése, ezekben az esetekben megállapításra a számlabefogadónál kerül sor, de mindez az ügyletben őt megelőző "láncszemre" is visszahathat. Az egyenes-fordított adózás (pl. építőipar) mind a számlabefogadónál, mind a kibocsátónál eredményezhet célzott vizsgálatot. Ilyen ügyleteknél a tapasztalatok szerint a legbiztosabb felkészülést a rendezett dokumentáció, vagy az előzetes hatósági állásfoglalás megléte jelentheti.

Kiemelt vizsgálati terület az export és közösségi adómentes értékesítések, láncértékesítés ellenőrzése is, ahol szabálytalan gyakorlat esetén a hatóság megvonhatja az adómentességet.