Arra a kérdésre, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az Ab, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, Orbán Viktor azt mondta: ez egy kompromisszumos megoldás. "Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (...) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani" - fejtette ki.

Hozzátette ugyanakkor, "sokan vagyunk a frakcióban", akik úgy gondolják, hogy az Ab jogkörét érintő korlátozó rendelkezés egy átmeneti szabály, de "általában is érdemes elgondolkodni arról, hogy az Alkotmánybíróság jogköre teljes legyen-e". Megítélése szerint egyébként azért nem fenyeget annak veszélye, hogy egyes törvények esetleg nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, mert a fenntartott korlátozás mellett bővül az Ab jogköre, ugyanis a testület már a jogszabályok elfogadása előtt véleményt mondhat majd azokról. "Így az Alkotmánybíróságnak sokkal hasznosabbá válik a munkája" - hangsúlyozta.

Az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelemhez való jogról a miniszterelnök úgy fogalmazott: "ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt".

A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy "nagy félelem" működik ezzel összefüggésben, "az első reflexe nagyon sok embernek az az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják". Ez egy nagyon erős vélemény - utalt a nemzeti konzultáció válaszaira. Hozzátette azonban, a konzultációs kérdőív tartalmazott egy olyan megoldást is, hogy családonként csak egy plusz szavazat járjon, és ez nem eredményezné "a cigány és a magyar népesség közötti arányok megváltozását", de az emberek ezt is elutasították.

Orbán Viktor kitért a határon túli magyarok választójogára is, amellyel kapcsolatban azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. "Szerintem ennek természetes eszköze a választójog" - közölte, kijelentve: nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem, hogy azt milyen formában tudják kifejezni. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.

Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy "mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni", hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni - fűzte hozzá.

A kormányfő a tévéműsorban beszélt arról is, hogy a médiatörvény ügyét soha nem sorolta a problémás ügyek közé, hiszen ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy ha egy olyan területhez nyúlnak, mint a médiatörvény, az alkotmány, a bankadó vagy mint - ahogyan az az elkövetkező időszakban várható - a nemzeti vagyon védelme, "ahol külföldi érdekeket is sértünk", akkor megmozdul a világ, és ki kell állni - a politikusoknak Magyarország mellett, a magyaroknak meg az ügyek mellett.

A magyar európai uniós elnökséget érintően szerinte a legtöbb esetben indokolt sikerességről beszélni - példaként említette a gazdasági kormányzás ügyét, a közös energiapolitikát, az energiafüggetlenség növelését Közép-Európában -, de vannak területek, ahol sokkal lassabban haladnak, mint szerettek volna. Ezek közé sorolta Horvátország EU-csatlakozását, amelynek esetében sok politikai természetű akadállyal találják szemben magukat, csakúgy, mint Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását illetően. A mérkőzés azonban még nem dőlt el, csak rosszul áll - fogalmazott Orbán Viktor.

A munkahelyek ügyében azt mondta: jelenleg olyanok a statisztikai adatbázisok, hogy nem lehet pontosan megmondani, ki milyen jogcímen, milyen jövedelempótló támogatást kap, és mennyi a munkanélküliek száma. Egy átfogó kép azért fontos - folytatta -, mert a kormány politikájának célja az, hogy azok, akik a piacon nem jutnak munkalehetőséghez, ne segélyt kapjanak, hanem közmunka-lehetőséget például csatorna-, gát- vagy víztározó-építéseken, útfelújításokon. Ezért országos közmunkatervet készítenek.

Orbán Viktor kérdésre közölte azt is, hogy a Rogán Antal vezette bér- és adómonitoring bizottság várhatóan április elejére tesz jelentést számára. "Június után már tényleg nem szabad Magyarországon olyan embernek lennie, aki az adórendszer miatt kap kisebb jövedelmet" - hangsúlyozta.