Hatvan évvel ezelőtt az ellátásban részesülők száma még csak 527 ezer fő volt, ez mára megközelíti a három millió főt. A rekord év ebben a tekintetben a 2000-res volt, amikor 3 104 000 fő volt jogosult nyugdíjra, vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátásra. Az akkori átlagos ellátás havi 147 forint volt (ma ennek az 567-szerese), ami a hat évtizeddel ezelőtti átlagkereset 21,5 százalékának felelt meg.

1950-ben hazánk lakossága 9,3 millió fő volt, az ezer főre jutó természetes szaporulat elérte a 9,5-öt (ma ez az érték -3,4, vagyis fogy az ország lélekszáma). Az akkori babák (Ratkó-korszak) ma már vagy nyugdíjba vonultak, vagy éppen a nyugdíjazás küszöbén állnak.

60 éve a férfiak aránya a teljes lakosságon belül 48,1 százalék volt (ennek megfelelően a nőké 51,9), ami gyakorlatilag a 90-es évekig nem változott, mára félmillióval több nő él hazánkban, mint férfi.

1980-ra az ellátásban részesülők száma átlépte a kétmillió főt, a kiadások pedig meghaladták az 55 milliárd forintot. Az átlagosan 2 276 forintos nyugdíjak a harminc évvel ezelőtti átlagkereset 55,5 százalékának feleltek meg. 1980-ban hazánk lélekszáma meghaladta a 10,7 milliót, de a természetes szaporulat ebben az időszakban változott természetes fogyásra, vagyis már közel 30 éve csökken Magyarország lakossága. A népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára.

2009-ben közel 3 ezermilliárd forintot fordított hazánk a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra (egy évvel korábban még 70 milliárddal többet). Az átlagos nyugdíjak meghaladták a 83 ezer forintot, ami a 124 ezres átlagkeresetek 67,2 százalékának felelt meg.

A hatvanas években a 60 évesnél idősebbek száma 1 373 ezer fő volt, ami a kilencvenes években érte el a kétmillió főt, 2009 végén 2 224 ezren voltak túl a hatodik ikszen. A várható élettartam emelkedése hazánkban is megfigyelhető. Öt évtizeddel ezelőtt a 80 évnél idősebbek száma 109 ezer fő volt, 1990-ben 260 ezren, 2009-ben 384 ezren mondhatták el magukról, hogy már megették a kenyerük javát.
Tíz évvel ezelőtt a nyugdíjbiztosítási alapból finanszírozott nyugellátásokra fordított kiadások a GDP 7,4 százalékát tették ki, ez az érték 2009-re 10,9 százalékra emelkedett.