A magyar választók közül tízből négyen (41 százalék) Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, így a Fidesz elnöke november óta őrzi utcahossznyi előnyét a többi jelölttel szemben - olvasható a Nézőpont Intézet közleményében, amelyet eljuttattak az InfoRádióhoz.

A második helyezett továbbra is Bokros Lajos (15 százalék), de a 26 százalékpontos különbség miatt ő is aligha tekinthető "Orbán kihívójának".

Hiába indult meg január elején a kampány, Mesterházy Attila kormányfőségét továbbra sem óhajtják többen, mint tavaly év végén (hét százalék). A szocialista szimpatizánsok ugyanis megosztottak: 34 százalékuk Bokrosra, 38 százalékuk Mesterházyra bízná az ország vezetését. Vona Gábort csak a megkérdezettek öt százaléka szeretné miniszterelnökké választani, ami jelentősen elmarad a Jobbik támogatottságától.

A részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók körében a pártszimpátia nem változott számottevően januárban. A Fidesz 47, az MSZP 12, a Jobbik kilenc, az MDF három százalékon áll. Az aktívak 28 százaléka, több mint egymillió választó azonban rejtőzködő vagy bizonytalan szavazó. Negyedük - nagyjából 300 ezer fő - idős, 60 év feletti választó. Az ő megnyerésükért indította az MSZP a nyugdíjas-kampányt, amely alighanem egy botcsinálta tanácsadónak is eszébe jutott volna.

A "nem lesz nyugdíjreform" üzenete aligha tetszik a fiatalabb korosztályoknak - az MSZP mégsem kockáztat sokat, őket ugyanis mára már elvesztette. A fiatalok és a dolgozó középkorúak körében a szocialisták csupán hét-kilenc százalékon állnak.

Az egykori fiatal demokratákból mára fiatal, középkorú és idős demokraták lettek. A Fidesznek egyenesen kétszer annyi (nagyjából 750 ezer) 60 év feletti szimpatizánsa van, mint az MSZP-nek. Igaz, a Fidesz-KDNP-szövetség még mindig számottevően erősebb a középkorúak között (51 százalék), mint a többi korcsoportban.

Érdekes, hogy az alapfokú végzettségűek körében kimagaslóan magas a polgári oldal támogatottsága: 56 százalékuk a Fidesszel rokonszenvezik. A Jobbik elsősorban az északkeleti megyékben és a fiatalok között népszerű (100-ból 14 harminc év alatti bevallottan a Jobbikkal szimpatizál). A diplomásoknak ugyanakkor csak 6 százaléka azonosul a szélsőséges párttal.

A választási kampány a biztos pártválasztók megtartásáról és a még ingadozók megnyeréséről szól. A bizonytalan ("nem tudja", melyik pártra szavazna) és a rejtőzködő (nem árulja el a pártszimpátiáját), de részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók véleménye sorsdöntő lehet.

A választásokig - egy összetett kérdőív alapján - a Nézőpont Intézet megkísérli e csoport lehetséges pártválasztását meghatározni, így az egyes pártok potenciális (maximálisan elérhető) szavazótáborát megadni. Januárban ezek alapján az aktív szavazók körében a Fidesz lehetséges tábora hét, az MSZP-é nyolc, az MDF-é öt, a Jobbiké pedig hét százalékponttal nőhet.

E tartalék-tábor megszerzéséről szól a pártok kampánya, amely csak az MDF esetében létkérdés, potenciális szavazói nélkül ugyanis a párt nem kerül be a parlamentbe. Márpedig az általa megszólítható szavazókért az MSZP és a Lehet Más a Politika is verseng majd.

A potenciális szavazótáborok alapján modellezhető a rendszerváltozás utáni hatodik Országgyűlés összetétele. A számításhoz néhány módszertani egyszerűsítéssel kellett élni: a választást minden választókerületben érvényesnek tekintette az intézet, a második fordulóban azzal számoltak, hogy a Fidesz, az MSZP és a Jobbik jelöltje indul, végül az európai parlamenti választások helyi és országos eredményei közti arányt változatlannak tekintették 2010-ben is.

Így a potenciális szavazók megnyerésével számolva a Fidesznek 267, az MSZP-nek 54, a Jobbiknak 46, az MDF-nek 19 képviselője lenne egy "most vasárnapi" választás esetén a parlamentben. Összességében tehát a Fidesz-KDNP-szövetség - kilencfős többséggel - megszerezhetné a kétharmados többséget.

A felmérés 2010. január 18. és 20. között készült, ezer fő megkérdezésével. A reprezentatív minta célcsoportja: a 18 év feletti magyar lakosok. Az adatgyűjtés telefonos kérdőíves lekérdezéssel történt.