Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon

A Mazsihisz nem minden népirtás, csak a holokauszt tagadását büntetné

Bűncselekménnyé kell nyilvánítani Magyarországon is a holokauszt tagadását; az európai államokat követve nem általában a népirtás tagadását kell bűncselekményként szankcionálni, hanem speciálisan a holokauszt tagadását - áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben világossá vált a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlata, és ezért pontosan lehet tudni, hogy a holokauszt tagadását tiltó nemzeti törvények, és az ennek alapján hozott elmarasztaló büntetőítéletek elfogadhatóak - fogalmaztak.

Mint írták, "az emberi méltóság olyan alkotmányos alapjog, amelyet önálló törvényekkel is védeni kell". A magyar lakosság igen jelentős részét pusztították el a második világháború idején történt népirtás során, ennek tagadása súlyosan sérti a túlélők és az áldozatok leszármazottainak érzését, emberi méltóságát - tették hozzá.

A Mazsihisz rámutatott: a legtöbb európai államban felismerték a holokauszt tagadásának társadalmi veszélyességét, és így általában önálló bűncselekményként szabályozzák. Ma már nem csak az egyes államok törvényhozásai, hanem az Európai Unió egyik irányelve is előírja a tagállamoknak, hogy nyilvánítsák önálló bűncselekménnyé a holokauszt tagadását.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1992-ben a Mazsihisz vezetősége részéről Feldmájer Péter felvetette Antall József miniszterelnöknek: a magyar törvényhozásnak döntenie kellene a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáról. A Mazsihisz írásbeli előterjesztésére, ami akkor az "Emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadásának tilalma" nevű büntető jogszabály beiktatására tett javaslatot, 1993-ban a kormány elutasította.

A vallási szervezet megállapította: a magyar állam a második világháborúban - Németországtól eltekintve - "talán a legnagyobb mértékben vett részt saját állampolgárai meggyilkolásában", így ha az Antall-kormány idején megszavaztak volna egy ilyen törvényt, akkor "úttörőként léphettek volna fel az emberi méltóság védelmében", most viszont ha egyáltalán létrejönne egy ilyen törvény, "akkor is csak az utolsók között lennénk Európában".

Utaltak arra, hogy 1994-ben megismételték a javaslatukat a Horn-kormány, majd 1998-ban az Orbán-kormány idején is, ám mindkét javaslatuk lekerült a napirendről. 2005-től újra több ízben felvetették az igazságügyi illetékeseknek, hogy "szükség lenne egy ilyen törvény meghozatalára", de érdemi választ eddig nem kaptak - közölték.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Karácsony Gergely: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halála után továbbra is nyitott kérdéseket vet fel az irkutszki pestisellenes kutatóintézet ügye. Az első beszámolók tüdőpestis-gyanúról szóltak, az orosz hatóságok azonban azt állítják, hogy pestises esetet nem igazoltak, és a járványügyi helyzet nyugodt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint viszont a hiányzó információk miatt teljes kockázatértékelés egyelőre nem készíthető. A Portfolio ezért megnézte, hogyan kezeli most az ügyet az orosz hivatalos kommunikációra támaszkodó regionális sajtó, és mit írnak azok az orosz nyelvű, függetlenebb források, amelyek a helyi bizonytalanságot és információhiányt is bemutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×