Infostart.hu
eur:
367.64
usd:
334.98
bux:
143745.07
2026. november 18. szerda Jenő

A Mazsihisz nem minden népirtás, csak a holokauszt tagadását büntetné

Bűncselekménnyé kell nyilvánítani Magyarországon is a holokauszt tagadását; az európai államokat követve nem általában a népirtás tagadását kell bűncselekményként szankcionálni, hanem speciálisan a holokauszt tagadását - áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az elmúlt több mint másfél évtizedben világossá vált a strasbourgi emberjogi bíróság gyakorlata, és ezért pontosan lehet tudni, hogy a holokauszt tagadását tiltó nemzeti törvények, és az ennek alapján hozott elmarasztaló büntetőítéletek elfogadhatóak - fogalmaztak.

Mint írták, "az emberi méltóság olyan alkotmányos alapjog, amelyet önálló törvényekkel is védeni kell". A magyar lakosság igen jelentős részét pusztították el a második világháború idején történt népirtás során, ennek tagadása súlyosan sérti a túlélők és az áldozatok leszármazottainak érzését, emberi méltóságát - tették hozzá.

A Mazsihisz rámutatott: a legtöbb európai államban felismerték a holokauszt tagadásának társadalmi veszélyességét, és így általában önálló bűncselekményként szabályozzák. Ma már nem csak az egyes államok törvényhozásai, hanem az Európai Unió egyik irányelve is előírja a tagállamoknak, hogy nyilvánítsák önálló bűncselekménnyé a holokauszt tagadását.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1992-ben a Mazsihisz vezetősége részéről Feldmájer Péter felvetette Antall József miniszterelnöknek: a magyar törvényhozásnak döntenie kellene a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáról. A Mazsihisz írásbeli előterjesztésére, ami akkor az "Emberiség elleni bűncselekmények és a népirtás tagadásának tilalma" nevű büntető jogszabály beiktatására tett javaslatot, 1993-ban a kormány elutasította.

A vallási szervezet megállapította: a magyar állam a második világháborúban - Németországtól eltekintve - "talán a legnagyobb mértékben vett részt saját állampolgárai meggyilkolásában", így ha az Antall-kormány idején megszavaztak volna egy ilyen törvényt, akkor "úttörőként léphettek volna fel az emberi méltóság védelmében", most viszont ha egyáltalán létrejönne egy ilyen törvény, "akkor is csak az utolsók között lennénk Európában".

Utaltak arra, hogy 1994-ben megismételték a javaslatukat a Horn-kormány, majd 1998-ban az Orbán-kormány idején is, ám mindkét javaslatuk lekerült a napirendről. 2005-től újra több ízben felvetették az igazságügyi illetékeseknek, hogy "szükség lenne egy ilyen törvény meghozatalára", de érdemi választ eddig nem kaptak - közölték.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×